TŰZVÉDELMI HÁZIREND

 

Készítette: Rausch Andrea

-tűzvédelmi előadó

szám:V-T-2/20/2012.

 

_______________________________.

aláírás

 

Jóváhagyta: Az Alapszabály szerint: 2016. _______________________________.-n megtartott szövetkezeti lakógyűlés ____________ sz. pontjának határozata értelmében

Hatálybalépés: Pécs, 2016. március 31.

 

Szövetkezeti lakóház kezelője: Pécs Újmecsekaljai I. Sz. Lakás- és Garázsfenntartó Szövetkezet, 7633 Pécs, Építők u. 2.C lház Fsz/0

_______________________________

aláírás

 

Adatok

1.)Cím:_______________________________.

 

2.) Albetétek száma: _______________________________.

 

3.) Tűzvédelmi adatok:

a.) Oltóvíz kivételi lehetőség: ____________________________________.

b.) Tűzjelző: nincs

c.) Gáz-főelzáró helye:____________________________________

d.) Villamos főkapcsoló helye:____________________________________

e.) Víz-főelzáró helye: ____________________________________

f.) Közös helyiségek kulcsai, tartalékkulcsok:

f.1 ____________________________________

f.2. ____________________________________

f.3. ____________________________________

4.) Tűz esetén riasztani kell: Tűzoltóság: 105, szükség esetén: Mentők: 104, Rendőrség: 107, Segélyhívó: 112_

Szövetkezeti lakóház kezelője: Pécs Újmecsekaljai I. Sz. Lakás- és Garázsfenntartó Szövetkezet, 7633 Pécs, Építők u. 2.C lház Fsz/0

Tel: +36 72 256563

email: ujmecsek1lakszov@gmail.com

Tűzvédelmi felelősök: A tulajdonosok, az épület használói-LAKÓK

ill. a szövetkezeti lakóház kezelője

 

A Tűzvédelmi HÁZIREND egységbe foglalt szerkezete:

 

Jogszabályi háttér:

A többszörösen módosított 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról III. fejezet 15. § (1), (2) bekezdései, valamint a 16. és 17. §- sokban, továbbá az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelettel közzétett Országos Tűzvédelmi Szabályzat általános tudnivalóin felül –lakóházakra, lakásokra vonatkozóan az alábbi TŰZVÉDELMI HÁZIRENDET adom ki:

 

LAKÓK, MAGÁNSZEMÉLYEK TŰZVÉDELMI FELADATAI

 

1.) A Magánszemélyek kötelesek gondoskodni arról, hogy a nevelésük, felügyeletük alatt álló személyek a lakóházakkal, lakásokkal kapcsolatos tűzvédelmi ismereteket megszerezzék és alkalmazzák.

A magánszemélyek kötelesek gondoskodni a lakások, járművek, gépek, berendezések, eszközök tűzvédelmi felülvizsgálatáról, ehhez biztosítani a tűzvédelmi ellenőrzés lehetőségét.

Tűzvédelmi hiányosságok esetén kötelesek a hiányosságok megszüntetése érdekében a tőlük elvárható intézkedést megtenni, vagy írásban jelezni azt a SZÖVETKEZETI LAKÓHÁZ KEZELŐJÉNEK.

Kötelesek betartani, betartatni a tűzvédelmi figyelmeztető-, tiltó-, utasító táblák, biztonsági jelek által előírt magatartási formákat és a Tűzvédelmi Házirendben leírt tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat.

 

2.) A társasház alábbi területeit érinti: A lakóépület lakásaiban, közös használatú helyiségeiben a tűzvédelmi használati szabálytalanságok feltárása érdekében a – elsősorban a közös használatú helyiségekben, tárolókban – időszakonként célszerű tűzvédelmi szemlét tartani, mely terjedjen ki a tűzvédelmi használati előírások betartására, így többek között:

– lakások lépcsőházi áramtalanítási lehetőségeire, a mérőóra-szekrények szabályos használatára – (ott éghető anyagot tárolni TILOS!) 3

 

 

° Villamos készülékek, fogyasztók – használatukat követő – üzemen kívül helyezésére,

° villamos berendezések, szerelvények állagára

° a lakásban folytatott tevékenység során keletkező éghető hulladékok eltávolítására,

° minden egyéb, tűz keletkezését előidézhető, vagy a tűz oltását kedvezőtlenül befolyásoló körülmény megszüntetésére.

 

3.) A TŰZJELZÉS

Magánszemélyeknek meg kell ismerniük a tűzesetek és a műszaki mentést igénylő balesetek jelzésével, a tűz oltásával és a műszaki intézkedésekkel, mentéssel kapcsolatos kötelezettségeiket.

Aki tüzet, vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul jelezni: a hívásfogadó központnak, a katasztrófavédelmi igazgatóság műveletirányító felügyeletének, vagy a tűzoltóságnak, ha erre nincs mód, úgy a rendőrségnek, vagy mentőszolgálatnak, vagy a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának (közös önkormányzati hivatalnak). A tűzoltásban való részvétel: mindenkinek állampolgári kötelezettsége, a tőle elvárható módon.

h	MENTŐK			104
f p	TŰZOLTÓSÁG RENDŐRSÉG			105 107
SEGÉLYHÍVÓ		112

 

A TŰZJELZÉSNEK TARTALMAZNI KELL:

 

° A tűzeset pontos helyét, címét:

(Helység neve; pontos cím, utca, házszám, emelet, lakás száma.)

° Mi ég, pontosan milyen anyag, mi van veszélyeztetve, mekkora a tűz terjedelme.

 Személyi sérülés történt-e, emberélet van-e veszélyben.

° A tűzet jelző nevét és

° Jelzésre használt telefonkészülék hívószámát.

 

A tűz jelzését követően – a téves jelzés, „vaklárma” kiszűrése érdekében – néhány másodpercen belül a tűzoltóság a központjából visszahívják a tüzet jelző személyt, ezt meg kell várni!

Aki nem, vagy késedelmesen jelzi a tüzet, vagy annak jelzését akadályozza, illetve hamis tűzjelzést ad, szabálytalanságot követ el, mely szabálysértéssel, vagy tűzvédelmi bírsággal járhat.

Minden tűzesetet (eloltott és/vagy az önmagától megszűntet is) késedelem nélkül jelezni kell a tűzoltóságnak. A tűz helyszínét – tűzvizsgálatig - változatlanul kell hagyni!

3.A HELYI RIASZTÁS ÉS EGYÉB FELADATOK

Lakó, aki lakásában, vagy a lakóépület közös használatú helyiségében és/vagy a tárolók területén (vagy közvetlen közelében) tüzet, illetve annak veszélyét (füst, szikrázás; stb.) észleli, vagy arról tudomást szerez, köteles azt késedelem nélkül:

 

ü Élő szóval (TŰZ VAN! kiáltásokkal) a közelben lévő lakótársakat riasztani.

 

ü Ha szükséges, úgy a műszaki intézkedéseket – áramtalanítás és a bejövő földgáz elzárása – elvégezni.

 

ü ha telefon nem áll rendelkezésre, akkor "Tűz van" kiáltással jelezze a közelben tartózkodóknak, vagy személyesen menjen olyan helyre, ahonnan jelezni tudja a tüzet a tűzoltóság felé (mobiltelefon használata is lehetséges). Tűzjelzésre mindenki ellenszolgáltatás nélkül köteles a tulajdonában lévő telefon készüléket rendelkezésre bocsájtani.

 

Értesíteni kell – elsősorban – a Tűzoltóságot, ( a 105 telefonszámon hívni) ill. a SZÖVETKEZETI LAKÓHÁZ KEZELŐJÉT.

 

3.B )MENTÉSI-KIÜRÍTÉSI TERV

 

Minden lakó – ha lehetséges - köteles elősegíteni az

épület gyors kiürítését, mely általában az alábbi:

 

Lakásból> emeleti közlekedő, folyosó> lépcsőházon át földszintig

> majd onnan közvetlenül szabadba.

 

Az épület veszélyeztetett lépcsőházának földszinti,

szabadba vezető kijárati ajtaját, ajtóit teljes szélességében

ki kell nyitni, biztosítani kell közvetlenül szabadba történő kijutás lehetőségét.

Ha lakásból, lakóházból a menekülés lehetősége nem biztosított, akkor

a lakásokban lévő eszközökkel, anyagokkal – elsősorban tűzhatásnak

kitett ajtók vízpermettel való hűtésével - kell törekedni a tűz

ajtón való átterjedésének megakadályozására, késleltetésére.

Nagy füstképződéskor - a mérgező füstgázok bejutásának

megakadályozása érdekében - a lakások réseinek, nyílászáróinak, légcsator-

náinak nedves textíliával való, hermetikus eltömítésére kell törekedni

és várni kell a tűzoltóság szakembereinek érkezésére, beavatkozására. 5

 

A tűzoltóság helyszínre érkezése előtt - a tűzoltó –

gépjárművek akadálytalan felállítása érdekében

– az épület előtti tűzoltási felvonulási területről az akkor

ott parkoló személygépkocsikat el kell távolítani.

 

Biztosítani kell a tűzoltóság zavartalan működésének, beavatkozásá-

nak a lehetőségét.

 

A lakók által megbízott személy – lehet a SZÖVETKEZETI LAKÓHÁZ

KEZELŐJE is - tájékoztatja a kiérkező tűzoltók parancsnokát

a veszélyhelyzet körülményeiről, az esetleges bent tartózkodók helyze-

téről, valószínűsíthető hollétéről, koráról (gyermek, beteg, idős személy)

és a már megtett, vagy a még meg nem tett műszaki és egyéb intézkedésekről.

 

Lakás ajtóját, melyben a kiterjedt tűz már „tombol”, kinyitni

csak az oldalfal takarásából szabad, mivel a lakásból szúróláng

csaphat ki, mely komoly égési sérülést, vagy belélegezve légúti

sérülést okozhat.

 

4. )A TŰZOLTÁS

A törvény hatálya alá tartozók a tűzoltásban, a műszaki mentésben – ellenszolgáltatás nélkül –aktív személyes részvétellel és a kellő adatok közlésével kötelesek közreműködni.

 

A tűzoltásvezető a tűzoltáshoz

 

° magánszemélyeket a tűz oltásában és a mentési munkálatokban - életkoruk, egészségi, mentális és fizikai állapotuk függvényében – a tőlük elvárható közreműködésre kötelezhet;

 

° a magányszemélyek járműveit, eszközeit, felszereléseit, anyagait igénybe veheti;

 

° elrendelheti, hogy a tűzoltásban résztvevők magánlakásba, illetőleg jogi személyek, a magánszemélyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek tulajdonában, használatában, kezelésében álló területre, létesítménybe, épületekbe, helyiségekbe bontással is behatolhassanak.

 

A tűzoltásvezető a tűz által veszélyeztetett és a tűz oltásához szükséges területen minden tevékenységet részben, vagy teljes egészében korlátozhat, megtilthat, elrendelheti az illetéktelen, vagy veszélyeztetett személyek, és az anyagi javak, ingóságok eltávolítását, a terület kiürítését.

5. )HASZNÁLATRA VONATKOZÓ TŰZVÉDELMI SZABÁLYOK

Általános szabályok

Építményt, építményrészt (helyiséget, tűzszakaszt), a vegyes rendeltetésű épületet csak a használatbavételi, üzemeltetési, működési, és telepengedélyben megállapított rendeltetéséhez tartozó tűzvédelmi követelmények szerint szabad használni.

Helyiségben, építményben és szabadtéren egyidejűleg csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges robbanásveszélyes, vagy tűzveszélyes osztályú anyag tárolható.

 

5.A) LAKÓ-, ÉS SZÁLLÁSÉPÜLETEK

Lakóépületben tűzveszélyes éghető anyag olyan mennyiségben és módon nem tárolható, illetve olyan tevékenység – rendeltetéshez alkalomszerűen kapcsolódó tevékenységek kivételével – nem folytatható, mely a rendeltetésszerű használattól eltér és tüzet, vagy robbanást okozhat.

Lakórendeltetésű épületek, épületrészek területén az emberek menekülésére kialakított közlekedőkön, lépcsőházakban éghető anyagok és a menekülési útvonalat leszűkítő tárgyak, valamint robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó anyagok nem helyezhetők el.

 

Többlakásos épület lakásában legfeljebb 10,0 liter I-II tűzveszélyességi fokozatú folyadék, robbanásveszélyes osztályú aeroszol és legfeljebb 30,0 liter III tűzveszélyességi fokozatú folyadék tárolható.

 

A többszintes lakóépületben – az egy lakóegységet tartalmazó lakóépületek kivételével – lakóegységenként nem használható, vagy tárolható egynél több propán-bután gázpalack.

 

Gázpalack használata és tárolása tilos olyan földszintesnél magasabb építményben, ahol az esetleges gázrobbanás a tartószerkezet összeomlását idézheti elő.

Huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekben gázpalackot tárolni TILOS!

 

A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot, I-II tűzveszélyességi fokozatú folyadékot kiszerelni, csomagolni, használni – lakásban, az időleges felújítással kapcsolatos festéskor, mázoláskor aktuális – csak jogszabályban meghatározottak szerint, ennek hiányában szabadtéren, vagy olyan helyiségben szabad, ahol nincs gyújtóforrás és a hatékony átszellőzés lehetőségét biztosították.

 

A lakásban a megengedett mennyiségű, robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot, az I-III tűzveszélyességi fokozatú folyadékot csak zárt csomagolású edényben szabad tárolni.

Robbanásveszélyes osztályú anyag és az I-III. tűzveszélyességi fokozatú éghető folyadék egyedi és gyűjtőcsomagolásán az anyag robbanására, vagy heves égésére való hajlamát szövegesen, vagy piktogrammal kell jelölni.

A jelölést a gyártó, vagy a csomagoló, kiszerelő, vagy a forgalomba hozó, valamint – a felhasználáshoz külföldről közvetlenül érkező anyag, I-II tűzveszélyességi fokozatú folyadék esetében – a felhasználó köteles elvégezni.

A lakóépületek, társasházak közös használatú tároló helyiségeiben a raktározás, tárolás területét éghető hulladéktól mentesen, folyamatosan tisztán kell tartani.

Lakásokhoz tartozó, egyedi tárolási helyiségekben, alagsori fakkokban tűzveszélyes szilárd éghető anyag csak optimális mennyiségben tárolható. A tárolókban a zsúfoltság TILOS! A tárolókban robbanásveszélyes osztályú anyag és I-III tűzveszélyességi fokozatú folyadék nem tárolható!

 

5. B) PINCESZINT (ALAGSOR) TŰZVÉDELME

 

A lakóépület pincéjében (alagsorában) nyílt lángot használni, égő gyufát eldobni, illetve dohányozni tilos. A pincébe (alagsorba) vezető közlekedési utakat, lépcsőt szabadon kell hagyni, ezeket eltorlaszolni, leszűkíteni, ott bútort és éghető anyagú tárgyat tárolni nem szabad. Pincében (alagsoron) belül is a minimális szélességű - 0,8-1,0 - méter utat a helyiség teljes hosszában biztosítani kell. Pinceszinten (alagsorban) robbanásveszélyes anyagot, vagy gázpalackot tárolni TILOS!

Pinceszinten (alagsorban) nem szabad veszélyes mennyiségű szilárd éghető anyagot, valamint segédmotort, motorkerékpárt, vagy gépkocsi alkatrészt felszerelést tárolni. Ezeknek az eszközöknek az erre a célra kijelölt, kerékpár-, motorkerékpár, babakocsi stb. tárolóban van a helyük.

 

6. DOHÁNYZÁS

 

A társasházak közös használatú helyiségeiben (folyosó, lépcsőház, garázs, tárolók, stb.) TILOS a dohányzás.

A közös használati helyiségeken kívül (pl. lakások) az alábbi szabályok érvényesek:

Égő dohányneműt, gyufát, egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni, ott eldobni, ahol az tüzet, vagy robbanást okozhat. Dohányzási tilalmat jelölni kell.

Ágyban történő dohányzás sok lakástüzet okozott, ezért ágyban dohányozni nem szabad!

 

Dohányozni nem szabad szilárd éghető anyagok közös tárolóiban, továbbá ott, ahol az tüzet, vagy robbanást okozhat. Erkélyen történő dohányzáskor az égő dohányneműt ne hagyjuk ott felügyelet nélkül.

 

7. TÜZELŐ-, FŰTŐ-, ÉS FŐZŐBERENDEZÉSEK

Építményben, helyiségben csak olyan fűtési rendszer létesíthető, használható, amely rendeltetésszerű működése során nem okoz tüzet, vagy robbanást.

 

Az I-II tűzveszélyességi fokozatú folyadékkal, vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó gázzal üzemelő tüzelő-, fűtőberendezés, működtetési idejében megfelelő felügyeletről kell gondoskodni.

 

Üzemelő tüzelő-, fűtőberendezés, az égéstermék-elvezető és a környezetben lévő éghető anyagok között olyan távolságot kell tartani, vagy olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy a sugárzó hő az éghető anyagra gyújtási veszélyt ne jelenthessen.

 

A biztonságos üzemeltetést szem előtt tartva, a CO (szénmonoxid) mérgezések elkerülése érdekében a földgázüzemű berendezések, készülékek tulajdonosának, üzemeltetőjének kötelessége a gázüzemű berendezéseket, készülékeket és vezetékrendszerüket az 51/2013. (XI.

18.) NGM rendelettel módosított 19/2012. (VII. 20.) NGM rendelet szerint időszakonként arra jogosult cég szakemberével felülvizsgáltatni és a feltárt hibákat kijavíttatni.

 

Konyha:

Csak engedélyezett típusú, kifogástalan műszaki állapotú főző-, sütőberendezést szabad használni.

Üzemelő főző-, sütőberendezésre tett, edényben lévő, könnyebben gyulladó anyagot – zsír; olaj stb. – felügyelet nélkül magára hagyni nem szabad, mivel az túlhevül, meggyullad és az egész konyhára kiterjedő tüzet okozhat. Ha mégis megtörténik a baj, az edényre, serpenyőre méretes födőt kell ráhelyezni, mellyel a tűz azonnal eloltható!

 

8. VILLAMOS BERENDEZÉS

Csak olyan villamos berendezés, készülék használható, amely rendeltetésszerű használata esetén a környezetre nézve gyújtási veszélyt nem jelent. Villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket a

tevékenység befejezése után ki kell kapcsolni. Nem vonatkozik ez az előírás azokra a készülékekre, amelyek rendeltetésükből következően folyamatos üzemre lettek tervezve.

 

Különös figyelmet kell fordítani ruhavasaláskor arra, hogy tevékenység közben a már átforrósodott vasalót csak olyan helyre – tartójára - szabad letenni, ahol az a környezetére tűzveszélyt nem jelent. Elektromos jellegű meghibásodást csak szakemberrel szabad javíttatni!

 

Elektromos hálózatot – tűzvédelmi szabványossági szempontból – robbanásveszélyes osztályba tartozó helyiség, szabadtér esetén legalább 3 évente, míg egyéb esetekben – lakóépületeknél is – 6 évente felül kell vizsgáltatni. A vizsgálaton feltárt szabványtalanságokat szakemberrel fel kell számoltatni, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazoltatni kell.

 

Társasházak, lakóházak, lakások elektromos hálózatainak villamos biztonsági felülvizsgálatáról és a javíttatásokról az épületek fenntartói, és/vagy a lakóközösségek saját érdekükben és ingatlanjaik tekintetében kötelesek gondoskodni.

 

9. VILLÁM ELLENI VÉDELEM

 

Villámvédelmi rendszert, lakóépületeknél legalább 6 évenként tűzvédelmi szempontból – méréssel - felül kell vizsgáltatni. A vizsgálaton feltárt szabványtalanságokat szakemberrel fel kell számoltatni, melynek tényét hitelt érdemlő módon – új mérés - igazoltatni kell. Társasházak, lakóépületek villámvédelmi hálózatának, rendszerének felülvizsgálatairól és a javíttatásokról az épületek fenntartói, vagy lakóközösségek saját érdekükben és ingatlanjaik tekintetében kötelesek gondoskodni.

 

10. TŰZOLTÓ KÉSZÜLÉKEK

 

Ha jogszabály másként nem rendelkezik, nem kell tűzoltó készüléket elhelyezni a lakás, vagy nem kereskedelmi szálláshelyként működő üdülő céljára szolgáló építményben, tűzszakaszokban és a hozzájuk tartozó szabad területeken, kivéve a lakóépületben kialakított egyéb rendeltetésű helyiségeket. Ezek területén az OTSZ erre vonatkozó fejezetében előírt darabszámú és oltásteljesítményű tűzoltó készüléket kell elhelyezni.

11. HŐ-, ÉS FÜSTELVEZETÉS

 

A természetes és gépi füstelvezető, légpótló, valamint a füstmentesítést biztosító nyílások nyílászáróinak – távnyitható ablak - szabad mozgását folyamatosan biztosítani kell. A nyílásokat eltorlaszolni, leszűkíteni TILOS.

Az erre figyelmeztető tartós, jól észlelhető és olvasható feliratot a nyílászárón, vagy a nyílás mellett el kell helyezni.

Hő-, és füstelvezető rendszer, füstmentesítés eszközei, nyílászárói működtetésére szolgáló kapcsolóit, kézi távnyitó rudazatok karjait, az ezeket jelölő feliratokat – magyar nyelven kívül – idegen nyelven is el kell helyezni, ha ezt az építmény, építményrész használóinak nyelvismerete indokolja.

 

A hő-, és füstelvezető nyílásokat, azok kezelőszerkezeteit semminemű anyaggal eltorlaszolni, leszűkíteni, hozzáférhetetlenné tenni, működőképességüket korlátozni TILOS!

 

12. SZELLŐZTETÉS

 

A 14 méternél magasabban lévő legfelső használati szinttel rendelkező lakóépület központi szellőző rendszerét, , a gyártó által meghatározott rendszerességgel, annak hiányában lakóépületben 3 évente tisztítani és annak elvégzését írásban igazolni kell.

 

13. TŰZOLTÁSI ÚT, TERÜLET ÉS EGYÉB UTAK

 

Létesítményhez vezető közlekedési, a tűzoltási felvonulási útvonalakat, területeket, vízszerzési helyekhez vezető utakat szabadon és olyan állapotban kell tartani, hogy azok alkalmasak legyenek tűzoltó gépjárművek szabad közlekedésére és működtetésére.

Építményben, helyiségben, szabadtéren a villamos berendezés főkapcsolóját, a közmű nyitó-, zárószerkezetét, tűzjelző kézi jelzésadóját, a nyomásfokozó szivattyút, valamint hő-, és füstelvezető kezelőszerkezetét, annak nyílásait, a tűzvédelmi berendezést, felszerelést és készüléket eltorlaszolni, a közlekedési utakat, ajtókat és a kiürítési utakat leszűkíteni átmenetileg sem szabad.

Közlekedési utakat, folyosókat, a teljes szélességben szabadon kell hagyni. Eltorlaszolni, anyagok tárolására igénybe venni még átmenetileg sem szabad!

 

14. TŰZVESZÉLYES TEVÉKENYSÉG

 

Tűzveszélyes tevékenység: az a tevékenység, amely a környezetében lévő éghető anyag gyulladási hőmérsékletét, lobbanáspontját meghaladó hőmérséklettel, és gyújtóforrásként számításba vehető izzással, parázslással, szikrázással jár.

Tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az tüzet, vagy robbanást okozhat.

 

Állandó jellegű tűzveszélyes tevékenység csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, e célra alkalmas helyen végezhető.

Lakóépületben, illetőleg annak bármely helyiségeiben nem szabad olyan tűzveszélyes cselekményt végezni – kivéve ez alól a rendkívüli esetekben, szabályszerűen ÍRÁSBAN engedélyezett alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység -, mely a lakóépület helyiségeinek eredeti rendeltetésszerű használatától eltér, ennél fogva ott tüzet, vagy robbanást okozhat.

Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzését (pl. közös használatú helyiségben, vagy lakásban történő, nyílt láng használatával járó munka, mely lehet hegesztés, vagy egyéb más jellegű, tűzveszélyes hőközléssel, szikraképződéssel járó szaktevékenység) a SZÖVETKEZETI LAKÓHÁZ KEZELŐJÉNEK (képviselőnek) minden esetben és írásban előzetesen be kell jelenteni!

Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet (lakóházban, családi házban, társasházban történő, nyílt láng használatával járó javítások, szerelések) csak a helyszín adottságainak ismeretében meghatározott személyi és tárgyi tűzmegelőzési feltételek alapján szabad végeztetni. A feltételeket közösen, a helyszíni szemlét követően a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a SZÖVETKEZETI LAKÓHÁZ KEZELŐJE, valamint a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy feladata. Ha nincs ilyen irányító személy, akkor a feltételek meghatározása közvetlenül a munkát elvégző személy feladata, kötelessége!

 

Amennyiben az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet végző személy azt saját tulajdonában lévő létesítményben, épületben, szabadtéren folytatja, úgy a feltételek írásbeli meghatározása nem szükséges.

 

Külső szervezet, személy által lakó-, családi -, és társasházban végzendő tűzveszélyes tevékenység személyi, tárgyi feltételeit a tevékenység helye szerinti lakóház SZÖVETKEZETI LAKÓHÁZ KEZELŐJÉVEL mindenkor egyeztetni kell, aki ezt szükség szerint - a helyi sajátosságnak, veszélyforrásoknak megfelelően - tűzvédelmi előírásokkal köteles ÍRÁSBAN kiegészíteni.

Alkalomszerűen végzendő tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó ÍRÁSOS FELTÉTELEK tartalmazzák: a tevékenység időpontját, helyét, pontos leírását, a munkavégző nevét és - tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakör esetében - a bizonyítvány számát, a vonatkozó és előírt tűzvédelmi szabályokat.

Jogszabályban előírt, veszélyes alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet (hegesztés) ÉRVÉNYES TŰZVÉDELMI SZAKVIZSGÁVAL rendelkező, egyéb más tűzveszélyes tevékenységet a tűzvédelmi szabályokra, előírásokra kioktatott személy végezhet.

 

Tűzveszélyes környezetben végzett tűzveszélyes tevékenységhez - a munka kezdésétől annak befejezéséig - a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, aki lehet a lakóközösséget képviselő illetékes személy (munkát elrendelő), vagy a tűzveszélyes munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító, ha nincs ilyen, akkor a munkát közvetlenül végző szakember - szükség esetén műszeres - felügyeletet köteles biztosítani.

 

Tűzveszélyes tevékenységhez a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, aki lehet a lakóközösséget képviselő illetékes személy (munkát elrendelő), vagy a tűzveszélyes munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy, ha nincs ilyen, akkor a munkát közvetlenül elvégző szakember, vagy a saját tulajdonában alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet végző magán személy az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas tűzoltó felszerelést, készüléket köteles biztosítani.

 

Tűzveszélyes tevékenység befejezése után a munkát végzők a munka helyszínét, környezetét kötelesek átvizsgálni, és minden olyan körülményt megszüntetni, ami ott tüzet okozhat.

A munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végzők tevékenységét közvetlenül irányító személynek, ha nincs ilyen, akkor a munkát közvetlenül végzőnek a munkavégzés helyszínét át kell adni a tűzveszélyes tevékenység helye szerinti lakóközösséget képviselő illetékes személynek. Az átadás-átvétel időpontját az engedélyben fel kell tüntetni és úgy az átadónak, mint átvevőnek aláírásával kell igazolni.