AZ ÚJMECSEKALJAI I. sz. LAKÁS- és GARÁZSFENNTARTÓ

SZÖVETKEZET

   A L A P S Z A B Á L Y A

 

 

A lakás- és garázsfenntartó szövetkezet a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény és a jelen alapszabály rendelkezései szerint működik.

 

1.) A törvény alapján az alapszabály kiterjed a lakásszövetkezeti épületek, fenntartására, működésére, gazdálkodásának alapvető szabályaira, továbbá a lakásszövetkezet és tagjai közötti jogviszonyra, a szervezeti átalakításra és megszüntetésre vonatkozó szabályokra.

 

2.) A lakásszövetkezeti törvényben, illetve - annak keretei között - alapszabályban nem szabáyozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban Ptk.) rendelkezései az irányadóak.

 

3.) Az alapszabály a lakásszövetkezet szervezetének, működésének és gazdálkodásának alapokmánya. A tartalmát a lakásszövetkezet tagsága határozza meg, figyelembe véve a lakásszövetkezeti törvényt, a lakásszövetkezet céljait, feladatait, adottságait.

 

4.) Az alapszabályban kell meghatározni a lakásszövetkezet:

a. nevét, székhelyét, tevékenységének céljait, feladatait és tevékenységi körét;

b. a szervezetére és szerveinek működésére vonatkozó szabályokat;

c. a testületi szerveinek hatáskörét, feladatait, tagjainak számát;

d. tisztségviselőit, a feladatuk ellátásához szükséges szakmai követelményeket, a 

    megbízatásuk időtartamát, a megválasztásukra vonatkozó szabályokat;

e. a tisztségviselővel szemben felmerülő kizáró okokat, az összeférhetetlenség

    megszüntetésével kapcsolatos feladatokat;

f. a közgyűlés, a küldöttgyűlés, a részközgyűlések, a tagértekezletek összehívásának módját,

   hatáskörét, eljárási szabályait;

g. a tagok jogait és kötelezettségeit;

h. az építési, illetve fenntartási költségek viselésének és felosztásának módját;

i. a költséghátralék megfizetésével, a fizetési meghagyással, a jelzálogjog bejegyzésével,

   illetve törlésével kapcsolatos szabályokat;

j. a tagfelvétellel és a tagsági viszony megszűnésével összefüggő eljárási szabályokat;

k. képviseletének szabályait;

l. a tagság megszűnése, illetve a volt taggal, örökösével való elszámolást és határidejét;

m. a házirendjének főbb tartalmi elemeit;

n. az alapszabályon kívül más szabályzat megalkotásának lehetőségét és a megalkotásra 

    jogosult testület megnevezését.

 

I. fejezet

A lakásszövetkezet neve, célja, tevékenysége

 

 

1.) a. A lakásszövetkezet cégneve: Újmecsekaljai I. sz. Lakás- és  Garázsfenntartó    

                                                        Szövetkezet

     b. A lakásszövetkezet székhelye: 7633 Pécs, Építők u. 2/c. földszint 0.          

     c. A lakásszövetkezet bejegyzési száma: Cg. 02-02-000141 

     d. A lakásszövetkezet gadálkodó szervezet, jogi személy.

 

2.) A lakásszövetkezet célja:

a.  az  önkéntes  szövetkezésbe  rejlő  előnyök felhasználásával gondoskodni a szövetkezeti épületek, lakások, közösségi helyiségek és épülettartozékok, gépkocsitárolók fenntartásáról (üzemeltetés, karbantartás, felújítás) rendeltetésszerü hasznosításáról;

b. a  lakászövetkezet  működtetésénél  az  önsegély,  a  szolidaritás,  a  tagi  demokrácia,  az önkéntes közreműködés, a tagok szolgáltatási igényének figyelembevétele és megvalósítása;

 

3/l.) A lakásszövetkezet alaptevékenységébe tartozó feladatai:

a. a tulajdonában álló épületekben a tagok által közösen használt eszközök, épületrészek, használatba adása, illetve fenntartása;

b. a  gazdálkodásának, számvitelének, pénzkezelésének, ügyvitelének megszervezése;

c. a  működésének és belső rendjének kialakítása;

d. saját tulajdona hasznosítása, bérbeadása

 

3/2.) A lakásszövetkezet alaptevékenységét a saját és tagjai, illetve nem tag tulajdonosok  részére végzi, ezzel nyereségre nem törekszik.

 

4/1.) A lakásszövetkezet az alaptevékenységi körébe nem tartozó vállalkozásokat is végezhet.

A vállalkozási tevékenység adózott eredményét az alaptevékenység ellátására, vállalkozások  fejlesztésére fordítja.

 

4/2.) A lakásszövetkezet gazdasági tevékenységei:

 

68.32 '08  Ingatlankezelés (főtevékenység)

68.20 '08  Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése

73.12 '08  Médiareklám

81.10 '08  Építményüzemeltetés

 

 

II. fejezet

A tulajdon és a használati viszonyok

 

 

1.) A lakásszövetkezeti lakóházakban és a hozzátartozó létesítményekben - az 1992. évi részközgyűlések és a küldöttgyűlés megerősítő határozata alapján,  a lakásszövetkezeti törvényben foglaltakkal összhangban - a tulajdonviszonyok a következők:

 

1/1.) Magántulajdonban vannak: (állampolgári-jogi személyek)

a. a lakások és garázsok, melyek a földhivatali nyilvántartásban önálló ingatlanként vannak bejegyezve a tag és nem tag  tulajdonosok javára;

b. a lakásokhoz tartozó, azon belül lévő és annak tartozékait képező villamos-és gázvezetékek a fogyasztásmérőig. Fogyasztásmérő hiányában a lakáson belüli rész;

c. a lakások fűtőberendezései, az ahhoz tartozó csővezetékek, víz,-szennyvíz csőrendszerei, a függőleges gyűjtőcsőig, illetve fővezetékig;

d. a kaputelefonok lakásokon belüli berendezései és vezetékei;

e. a központi TV antenna lakásokon belüli vezetéke és csatlakozó aljzata;

f. a lakásokhoz tartozó erkélyek és annak mellvédei;

g. a lakások burkolata, nyilászárói, ablakainak könyöklői, üvegezése;

h. a  szellőzők lakásokon belüli bekötő nyílásai.

 

l/2.) Lakásszövetkezeti tulajdonban vannak mindazon ingatlanrészek, amelyek nem képezik más külön tulajdonát . Ezek legfőbb elemei:

a. az épületekhez, garázsokhoz tartozó földrészek;

b. az épületekben lévő közös helyiségek: lépcsőházak, folyosók, , tárolók,    központi berendezések helyiségei (hő-elosztó helyiségek);

c. az épületszerkezetek, homlokzatok, héjazatok

d. a lakásokat ellátó energia-, víz-, szennyvíz-, hőszolgáltató fővezetékek a lakás elosztóig;

e. szellőzők;

f. a kaputelefonok és az épületen belüli hálózatuk;

g. a szövetkezet tulajdonát képező házfelügyelői  lakások,  a  lakásszövetkezet  irodája  és a leltárban szereplő tárgyak

h. az erkélyek homlokzati része

i.  szemétszállításra szolgáló edényzet.    

    

2/a.) Abban az esetben, ha egy lakásnak, garázsnak, egyéb ingatlannak több  tulajdonosa van kötelesek megegyezni abban, hogy ki jogosult a lakásszövetkezettel való kapcsolattartásra. Ezen jog elsősorban azt a tulajdonost illeti, aki a lakásban lakik.

A megállapodást szabályszerű meghatalmazásba kell foglalni és a lakásszövetkezetnek átadni.

b.) A meghatalmazásokról a lakásszövetkezet - épületenként - nyilvántartást vezet.

 

3.) Az egyes lakóépületekhez tartozó a lakásszövetkezet tulajdonában álló földrészlet és épületrészek használatára, - kivéve a tetőt, mert a tető víz és hőszigetelésének sérülékenysége miatt annak használata nem megengedhető -, a tagok mindegyike jogosult, e jogát azonban egyik tag sem gyakorolhatja a többiek jogának, vagy jogos érdekeinek sérelmére.

 

4.) A lakásszövetkezeti tulajdont képező ingatlanrészek, illetve az épületek külső homlokzata használatba-vételének nem feltétele a lakásszövetkezeti tagság. Ezen bérleményeknél a lakásszövetkezeti tagok is bérlőnek számítanak. A bérleti szerződést az igazgatóságnak kell megkötnie a bérlővel. Aláírási jogosultsággal az igazgatóság elnöke rendelkezik.

 

5/1.a.) Az épületek  lakásszövetkezet tulajdonát képező  homlokzati, tetőszerkezeti és egyéb  részein az eredeti szerkezeti és szinezési állapottól eltérni, vagy bármit elhelyezni - a hatósági engedélytől függetlenül - csak az igazgatósághoz írásban benyújtott kérelem, illetve írásbeli jóváhagyás után lehet. 

 

5/1.b.) Klíma-berendezésnek, parabolaantennának a homlokzaton történő elhelyezéséhez az igazgatóság előzetes hozzájárulása szükséges. Az igazgatóság a hozzájárulásról történő döntés során figyelembe veszi a településképi önkormányzati rendeletben foglaltakat.

 

5/1.c.)  A hírközlési, vagy műsorszóró társaságok a lakásszövetkezet tulajdonát képező lépcsőházakban és helyiségekben csak a lakásszövetkezet igazgatóságának az előzetes hozzájárulásával végezhetnek hálózatépítési, illetve -bővítési munkákat. A lakásszövetkezet igazgatósága a hozzájárulás megadását feltételhez kötheti.

 

5/1.d.) A lakóházak ajtaján, lépcsőházi vezetékszekrényeken reklám anyag (így például öntapadós címkék) elhelyezése tilos. Takarításnál ezeket mihamarabb el kell távolítani a rongálódás megelőzése érdekében.

 

5/2.) A lakás nem lakás céljára történő hasznosítása esetén, (ideértve a turisztikai célú hasznosítást, illetve szálláshely-szolgáltatást is), - az illetékes szakhatósági engedély mellett - szükséges az igazgatóság hozzájárulása is.

 

6/1.) A tag és nem tag lakástulajdonosok kötelesek az igazgatóságnak bejelenteni, ha olyan átalakítási, felújítási vagy bővítési munkákat végeznek, amelyek a falazatok, külső burkolatok bontásával és helyreállításával, a közművek áthelyezésével, illetve leszerelésével kapcsolatosak - ha jogszabály külön előírja - az illetékes hatóság engedélye is szükséges.

A tag és nem tag lakástulajdonos, amennyiben falbontást, fal áthelyezést, vagy bármely fal részleges megbontását eredményező munkát kíván elvégeztetni (pl. átadó nyílás kivésése), a kivitelezés megkezdése előtt köteles tartószerkezeti mérnök által készített szakvéleményt benyújtani az igazgatóságnak. A munkát megkezdeni, kizárólag az igazgatóság írásbeli jóváhagyása után lehet.

Az épületek szerkezetét befolyásoló átalakításokkal kapcsolatosan keletkezett dokumentumok megőrzése, a változtatások pontos nyilvántartása a lakásszövetkezet feladata. A falazatot érintő átalakítási igény jelentkezésekor, a lakásszövetkezet a tartószerkezeti szakember rendelkezésére bocsátja - betekintésre - az adott épületre vonatkozó, korábban keletkezett dokumentumokat.

Gázvezeték építéssel, felújítással, cseréjével kapcsolatos kivitelezési munkát csak a lakásszövetkezet igazgatóságának történő előzetes bejelentést követően lehet megkezdeni, kivéve, ha a munkavégzésre azonnali beavatkozást igénylő esetben, balesetveszély életveszély, illetve kárveszély elhárítása érdekében kerül sor. Ha a kivitelezés során szükségessé válik a gázvezeték főelzáró csapjának az elzárása, úgy azt az építtető köteles legalább öt nappal előre bejelenteni az igazgatóság részére.

 

6/2.) A huzamos ideig nagy zajjal járó tevékenységet - a munka megkezdésének és befejezésének idejét megjelölve - be kell jelenteni az adott épület tulajdonosainak.

A lakáson belüli építési - szerelési munka és a zajjal járó tevékenység végzése csak a műszakilag feltétlenül indokolt ideig tarthat, a házirend szabályai szerinti időpontban.

 

7/1.a.) A közös tulajdonban lévő épületrészek és eszközök használatát, a társadalmi együttélés szabályait tartalmazó házirendet minden tulajdonosnak, bérlőnek, ideiglenes jelleggel lakó, vagy tartózkodó személynek kötelessége betartani, illetve betartatni.

 

7/1.b.) A lakás tulajdonosának a személyében bekövetkező változáskor a volt tulajdonos köteles a lakásszövetkezet tulajdonát képező közös- és egyéni tárolókból az ott raktározott tárgyait eltávolítani és ezt bejelenteni a lakásszövetkezetnek. Ennek elmulasztása esetén, a lakásszövetkezet gondoskodik arról a volt tulajdonos terhére.

 

7/2.) A házirend részletes szabályait a küldöttgyűlés hivatott megalkotni. Az egyes épületek tagértekezletei - a magukra vonatkozó részt - kiegészíthetik, ha az nem ellentétes az alapszabállyal, más jogszabállyal.

 

7/3.) A házirendet a lakástulajdonosnak rendelkezésére kell bocsátani és minden lépcsőházban kifüggeszteni.

 

8/1.) A magántulajdonban lévő lakások, garázsok a szövetkezeti tulajdon és az emberi élet biztonságát szolgálja a tűzrendészeti szabályzat. Annak betartása és betartatása minden tulajdonos részére kötelező.

 

8/2.) A tűzrendészeti utasítást a lépcsőházakban ki kell függeszteni. A tűzrendészeti előírások betartására a kötelező ellenőrzések megtartására a szövetkezet elnöke felelős személyt köteles kijelölni.

 

 

III. fejezet

A lakásszöveetkezet szervei és működésük; a tisztségviselők

 

 

1.) A lakásszövetkezet szervei:

     a. Közgyűlés

     b. Részközgyűlés

     c. Küldöttgyűlés

     d. Igazgatóság                           

     e. Felügyelő Bizottság

.    f..Tagértekezlet

    

 

2.) Közgyűlés

 

2/1. A lakásszövetkezet legfőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlés a feladatát közgyűlési vagy részközgyűlési formában is gyakorolhatja, illetve a küldöttgyűlésre ruházza.

 

2/2. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

      a. a lakásszövetkezet egyesülésének, szétválásának, megszűnésének elhatározása;

      b. döntés a lakásszövetkezeti vagyon megosztásáról;

      c. a küldöttgyűlés hatáskörét szabályozó kérdések.

 

2/3. A közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyek, döntések megnevezését a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény 15. § tartalmazza. A közgyűlés, az alapszabály III. fejezet 2/2 pontjában foglaltak kivételével, az egyéb tárgyú döntések meghozatalát a küldöttgyűlés hatáskörébe utalhatja.

 

2/4. Kötelező a közgyűlés összehívása, ha azt a tagok összességének legalább 10 %-a, vagy a felügyelő bizottság írásban, a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével indítványozza. Ha az igazgatóság az indítvány kézhezvételétől számított negyvenöt napon belüli időpontra a közgyűlést nem hívja össze, az a negyvenötödik napot követő harminc napon belüli időpontra a felügyelő bizottság, ennek elmulasztása esetén az összehívást kérő tagok, vagy az általuk megbízott személy jogosult a közgyűlés összehívására.

 

2/5. A közgyűlést az igazgatóság hívja össze, a hatáskörébe tartozó ügyekben és szükség szerint; - ha küldöttgyűlés nem működik, akkor évente legalább egy alkalommal.

 

2/6. A közgyűlést legalább 15 nappal megelőzően, írásban, meghívó vagy  hirdetmény útján lehet összehívni. A meghívó vagy hirdetmény 1 példányát az épület valamennyi lépcsőházában és garázstömbben  jól látható helyen ki kell függeszteni. Sürgős esetben, így különösen: a lakásszövetkezet tulajdonában álló épületrészek, épületberendezések, vagyontárgyak állékonyságát, biztonságát közvetlenül veszélyeztető helyzet kialakulása esetén, a közgyűlés 15 napon belüli időpontra is összehívható. Ez esetben a meghívókat a közgyűlési időpont előtt legalább hét nappal korábban ki kell küldeni, illetve a hirdeményt legalább hét nappal korábban ki kell függeszteni. 

 

2/7. A közgyűlési meghívónak, vagy hirdetménynek tartalmaznia kell:

       a.) a lakásszövetkezet nevét és székhelyét;

       b.) a közgyűlés napirendjét, időpontját és helyét;

       c.) a megismételt közgyűlés (III.2.9.) időpontját és az eltérő határozatképességre való 

            utalást;

       d.) a részközgyűlések esetében az erre való utalást,

       e.) az írásbeli meghatalmazással (III./2/13) való képviseleti lehetőséget.

 

2/8. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon  az érintett tagok  több mint fele megjelent.

 

2/9.

a.)    A határozatképtelen, vagy ilyen okból berekesztett közgyűlés esetén a határozatképtelen közgyűlést követő 15 napon belüli időpontban az eredetivel azonos - a közgyűlés berekesztése esetén az ezt követően fennmaradó - napirenddel újabb közgyűlést kell tartani; (a továbbiakban: megismételt közgyűlés). A megismételt közgyűlés az eredeti közgyűlés meghívójában az eredeti közgyűlés határozatképességétől függő feltétellel a határozatképtelen közgyűlés napjára is kitűzhető. A megismételt közgyűlés  az eredeti időpont után fél óra mulva megtartható.

b.)    A megismételt közgyűlés a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes.

c.)    Nem lehet megismételt közgyűlést tartani a lakásszövetkezet egyesülése,

            szétválása és megszűnése kapcsán meghozandó döntések esetében.

       d.) A megismételt közgyűlés csak az eredeti napirendben szereplő kérdésekben hozhat

            határozatot.

 

2/10. A közgyűlés a határozatait a jelenlévő tagok több, mint felének szavazatával, nyílt szavazással fogadja el.

A közgyűlés a jelenlévő tagok több, mint felének szavazatával, titkos szavazással dönt a tisztségviselők megválasztásáról és visszahívásáról.

Az alapszabály módosításához a közgyűlésen jelenlévő tagok több, mint 2/3-ának egybehangzó szavazata szükséges.

A lakásszövetkezet megszüntetéséhez valamennyi tag egyhangú határozata szükséges.

A közgyűlés a tisztségviselők megválasztásán és visszahívásán kívül, minden más tárgyban nyílt szavazással dönt.

 

2/11. A közgyűlésen lakásonként csak egy-egy szavazatot lehet figyelembe venni.

2/12. Ahol egy lakásban több lakásszövetkezeti tag van, kötelesek megállapodni az egységes szavazásban. Amennyiben nem tudnak megállapodni az egységes szavazásban az ellentétes szavazatok egymást kizárják, érvénytelenek.

 

2/13. A lakásszövetkezet tagját a közgyűlésen, (részközgyűlésen), a tagértekezleten írásbeli meghatalmazás alapján lehet képviselni.

a.) A képviselet szabályai:

     - bárki megbízható a képviselettel;

     - egy személy csak öt lakás képviseletét láthatja el;

     - a meghatalmazás szólhat egyszeri alkalomra, vagy visszavonásig terjedő időre.

b.) A meghatalmazás formai és tartalmi követelményeire az igazgatóság mintát köteles kiadni.

c.) A visszavonásig érvényes  meghatalmazás esetében a jelenléti íven a tulajdonos neve mellett fel kell tüntetni a meghatalmazott nevét.

d.) A meghatalmazásokat a jegyzőkönyv mellé kell csatolni.

 

2/14. A közgyűlésen jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell:

a.) a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítésre megválasztott 2 tag nevét,

b.) a megjelent tagok - a nem tag tulajdonosok - számát, illetve nevét és a tag által

     meghatalmazott személy nevét tartalmazó jelenléti ívet;

c.) a határozatképesség megállapítását;

d.) a tárgyalt napirendek, ügyek összefoglalását;

e.) a meghozott határozatokat és a szavazás eredményére vonatkozó adatokat.

 

2/15. a.) A jegyzőkönyvet a levezető elnök és a jegyzőkönyvvezető írja alá, valamint

              közgyűlésen erre megválasztott két lakásszövetkezeti tag hitelesíti.

         b.) A jegyzőkönyvbe bármely tag betekinthet és arról - az igazgatóság által

              meghatározott önköltségi áron, a másolási költség megfizetésével - másolatot kérhet.

 

2/16. A közgyűlésen, küldöttgyűlésen hozott határozatokat az igazgatóságnak  valamennyi küldött részére, szavazástól - számított 30 napon belül kézbesítés útján közölni kell.

 

2/17. A lakásszövetkezet tagsága közgyűlés, részközgyűlés, tagértekezlet összehívása nélkül is szavazhat - írásbeli szavazással - ha a döntés ilyen módon is megvalósítható.

 

 

2/19. Az írásbeli szavazás eljárási szabályai:

a.) az írásbeli szavazás témájáról, a legfontosabb tényekről, adatokról, a várható időpontjáról

     és módjáról a hirdetőtáblán keresztül tájékoztatni kell a tagságot;

b.) a szavazólapon fel kell tüntetni a szavazás témáját, a választási lehetőséget

     (igen, nem, tartózkodás);

c.) a szavazólap egyéni, vagy együttes lehet.  Az  egyéni  szavazólapot  a tagok a postaládába 

     kapják, az együttes szavazólap köröztetésre kerül az adott épület küldöttje által.

d.) a nem helyben lakó tagok levélben kapnak értesítést és lehetőséget a szavazásra.

e.) a szavazásról - III.2/14. pont értelemszerű alkalmazásával - jegyzőkönyvet készít az

     igazgatóság, a felügyelő bizottság egy-egy tagja és egy küldött.

 

2/20. Nem lehet írásbeli szavazással dönteni a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó - III/2/2/a. és b. pontban szereplő - ügyekről, az alapszabály megalkotásáról és módosításáról, a tisztségviselők megválasztásáról és visszahívásáról, illetve díjazásukról, továbbá az éves beszámolóról és a tárgyévi költségelőirányzatról.

   

3. Részközgyűlés

3/1/a.) A lakásszövetkezet a közgyűlést  - a tagság nagy számára való tekintettel -

           részközgyűlési formában is működtetheti.

      b.) A részközgyűlési körzetesités az alábbi:

         I. körzet:  Páfrány u. 45.

                         Szőnyi Ottó u. 6-8-10.

                         Dr. Veress Endre u. 1.

 

         II. körzet: Dr. Veress Endre u. 13

                         Radnóti u. 1., 3. és 7.

 

         III.körzet: Építők u. 2/a-b-c-d.

                         Építők u. 4/c-d.

                          Pollack M u. 6-8.

 

         IV. körzet: Pollack M. u. 2-4.

                           Kerényi K. u. 6.

                           Stadion u. 1.

                           Gosztonyi Gy. u. 14.

 

         V. körzet: Gosztonyi Gy u. 16-18-20-22.

                           Építők u. 17.

 

         VI. körzet: Garázsok: G-1, G-2, G-3, G-4, G-6, G-8, G-9. tömbök.

               

 3/2.a.) A közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben a részközgyűléseket azonos napirendi 

          pontokkal kell megtartani és a szavazatokat össze kell adni.

          Határozattá a tárgyalt napirendi pont akkor válik, ha a részközgyűléseken megjelentek -

          lakásszövetkezeti szinten az összesített számhoz viszonyítva - a kívánt szavazati   

          többséget elérték.

      b.) Amikor a részközgyűlések közgyűlési jogkört gyakorolnak  és a közgyűlés            

           határozatképtelen, - mert a megismételt közgyűlési jog nem érvényesíthető - a

           részközgyűlést csak ott kell újból összehívni, ahol nem volt meg a határozatképesség.

 

3/3.a.) A részközgyűléseket az igazgatóság szükség szerint hívja össze.

      b.) A részközgyűlést össze kell hívni, ha azt a körzet lakásszövetkezeti tagjainak

           legalább 10 %-a, vagy a felügyelő bizottság - a III./2./4. pontban szereplő módon -

           kezdeményezi.

 

3/4. A részközgyűlésekre a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

 

4. Küldöttgyűlés

 

4/1. Lakásszövetkezetben - az 1992. évi részközgyűlések felhatalmazása alapján és a törvénnyel  összhangban - küldöttgyűlés működik. A küldöttgyűlés a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe  tartozó ügyek kivételével minden kérdésben dönthet.

 

4/2.a.) A küldötteket az adott tagértekezletek lakásszövetkezeti tagjai, öt év határozott időre választják. A küldöttek megválasztása nyílt szavazással, egyszerű szavazattöbbséggel történik.

A küldöttek választását épületenként kell biztosítani az I. számú melléklet szerint. A küldöttek száma a 2 lépcsőházas házaknál összesen 2 fő, a 3 lépcsőházas házaknál összesen 3 fő és a garázstulajdonosok részéről összesen 5 fő.

      b.) A küldöttek száma 30 főnél kevesebb nem lehet.

      c.) A küldöttek a jogaikat csak személyesen gyakorolhatják.

 

 

4/3.)  A küldöttgyűlésen a lakásszövetkezet bármely tagja - tanácskozási joggal - részt vehet.

 

4/4.) Ha közgyűlést nem tart, akkor a küldöttgyűlést az igazgatóságnak évente legalább egyszer, az első félévben össze kell hívni. Akkor is össze kell hívni a küldöttgyűlést, ha azt a küldöttek legalább egyharmada,  vagy a felügyelő bizottság - az indokok megjelölésével - írásban indítványozza.

 

4/5.)   A küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha a küldöttek több mint fele jelen van

           Határozatképtelenség esetén 30 napon belül újból össze kell hívni, mert a megismételt

           közgyűlési szabály nem alkalmazható.

 

4/6.a.) A küldöttgyűlés többi eljárási szabályáról a közgyűlésnél leírtakat értelemszerűen kell

           alkalmazni, beleértve a levélszavazást  is.

      b.) Küldöttgyűlés nélkül - levélszavazással - a III./4/8. pont „a., - e.,” valamint „i.” és „l.”

           bekezdéseiben foglalt tárgykörben nem lehet dönteni.

 

4/7.)   A küldöttgyűlésen külön jelenléti ívet kell vezetni a küldöttekről és a nem küldött

           tagokról. Biztosítani kell, hogy csak a szavazati joggal rendelkezők szavazzanak.

 

5. Igazgatóság

 

5/1. A lakásszövetkezetben 5 tagú igazgatóság működik. Tevékenységéért a közgyűlésnek, részközgyűlésnek, küldöttgyűlésnek felelős.

 

5/2. Az elnök az igazgatóságnak és egyben a lakásszövetkezetnek is elnöke.

       A közgyűlés titkos szavazással választja az igazgatóságot, majd tagjai közül - szintén

       titkos szavazással - külön választja az elnököt.

 

5/3/a.) Az igazgatóság legalább negyedévente és szükség szerint ülésezik.

           Összehívásáért az elnök felelős. A soros közgyűléseken, küldöttgyűléseken az azt megelőző időszak igazgatósági üléseiről a küldötteket röviden tájékoztatja.

      b.) Az igazgatóságot össze kell hívni, ha bármely tagja, vagy a felügyelő bizottság elnöke

           - kellő indokkal - kezdeményezi.

      c.) Az igazgatóság a két ülés között is hozhat - halasztást nem tűrő ügyekben - döntést,

           de azt a soros ülésen jegyzőlönyvbe kell foglalni.

      d.) Az igazgatóság tagjai közül írásban megbízza azt, aki az elnököt távollétében

           helyettesíti.

e.)    Az igazgatósági elnök tartós akadályoztatása esetén aláírási jogkörét a szövetkezet könyvelője és a megbízott alkalmazott együttes jogkörébe utalja.

 

5/4.) Az  igazgatóság a lakásszövetkezet operatív, vezető testülete. Irányítja és ellenőrzi a

        lakásszövetkezet gazdálkodását. A közgyűlés, a részközgyűlések, a küldöttgyűlés

        határozatainak megfelelően irányítja a lakásszövetkezetet.

 

5/5.) Az igazgatóság hatáskörébe utalt kérdéseken túl dönt minden olyan ügyben, amely nem

        tartozik a lakásszövetkezet más szerveinek hatáskörébe.

 

5/6. Az igazgatóság hatásköre

 

a.) összehívja a közgyűlést, a küldöttgyűlést, a részközgyűléseket, a tagértekezleteket,  

előkészíti  e fórumok elé kerülő beszámolókat és határozati javaslatokat;

b.) évente beszámol a közgyűlésnek, küldöttgyűlésnek a tevékenységéről, a szövetkezet vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a vállalkozásokról, előterjeszti a zárszámadást és a költségvetés főbb előirányzatait;

c.) dönt a lakásszövetkezet belső életével, gazdálkodásával, vagyonnyilvántartásával,

     pénzkezelésével, számviteli rendjével és ügykezelésével összefüggő szabályok

     megalkotásáról;

d.) gondoskodik a közgyűlési-, küldöttgyűlési-, részközgyűlési és tagértekezleti határozatok  végrehajtásáról;

e.) dönt a központi igazgatási költségfelosztás elveiről;

g.) határoz  a szövetkezeti tulajdonú helyiségek, eszközök

     hasznosításáról, bérbeadásáról, kivéve az ingatlanok  értékesítését;

h.) gondoskodik a szövetkezeti tulajdon és vagyon biztosításáról;

i. ) az elnökön keresztül irányítja a lakásszövetkezet vállalkozásait;

j. ) meghatározza a tisztségviselők megbízásait és azok díjazását a felügyelő

     bizottság elnökének egyetértésével;

k.) egy küldöttel együtt évente ellenőrzi a lakóházak állapotát, valamint a lakásszövetkezet tulajdonát képező (volt házmesteri) lakásokat. Erről feljegyzést, illetve a szükség szerinti javítások és felújítások elvégzésére javaslatot és ütemtervet készít. Az állapotfelmérésről készült dokumentumot ismerteti az épület küldöttjével vagy a lakástulajdonosokkal, gondoskodik a felújítási munkák előkészítéséről és megvalósításáról;

l. ) előkészíti  a pályázatokat;

m.) figyelemmel kíséri és segíti a szövetkezet elnökének munkáját;

n.)  belső ellenőrzés céljából - szükség szerint - külső szakembereket is alkalmazhat;

o.) kialakítja a munkaszervezetet, melyet az elnökön keresztül irányít;

p.) dönt az alkalmazottak szociális és egyéb juttatásokban való részesítéséről.

q.) dönt a tag kizárásáról.

 

5/7. Az igazgatóság a döntéseit nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza.

 

5/8. Az egyes épületeket érintő döntések meghozatala előtt az igazgatóság köteles az érintett

épület véleményét - a küldöttek útján - kikérni.

 

5/9. Az igazgatóság köteles a tagok lakásszövetkezetre, a tagok jogaira és kötelezettségeire vonatkozó írásbeli megkeresésére, illetve az abban felvetett kérdésekre - a kézhezvételtől számított - 30 napon belül írásban válaszolni.

 

5/10. Az igazgatóság a tag és nem tag tulajdonában álló lakást érintő tulajdonváltozás esetén     -  kérésére - köteles írásban nyilatkozatot adni a költségtartozásról, a hátralék összegéről.

 

5/11. Az igazgatóság tagjainak illetve elnökének nevét, valamint mandátumuk időtartamát az

         alapszabály 2. számú melléklete tartalmazza.

 

6. Felügyelő bizottság

 

6/1/a.) A lakásszövetkezetben 3 fős felügyelő bizottság működik. A felügyelő  bizottság elnökét  a közgyűlés külön szavazással választja meg a bizottság tagjai közül.

      b.) A felügyelő bizottság a döntéseit szótöbbséggel hozza.

      c.) A felügyelő bizottság alapvető feladata a lakástulajdonosok érdekeinek, a szövetkezeti

           vagyonnak, a törvényességnek a védelme, illetve a tagi ellenőrzés biztosítása. A tagok

           érdekében a lakásszövetkezet egész tevékenységére kiterjedő, folyamatos ellenőrzést

           végez.

      d.) Munkájáról évente köteles beszámolni a közgyűlésnek.

 

6/2. A felügyelő bizottság hatásköre:

      a.) a szövetkezet működésével és gazdálkodásával kapcsolatban bármely ügyet vizsgálhat,

           az iratokba betekinthet;

      b.) felvilágosítást kérhet a lakásszövetkezet tisztségviselőitől, alkalmazottaitól, a tagoktól, 

            a   nem tag tulajdonosoktól, akik a felvilágosításra vonatkozó kérését nem tagadhatják 

            meg;

      c.) felhívhatja az igazgatóság figyelmét, hogy a jogszabálynak, az alapszabálynak és a

           testületi határozatnak megfelelően járjon el;

      d.) indítványozhatja a közgyűlésnek, vagy a küldöttgyűlésnek az igazgatóság egészének,

           vagy az egyes tagjainak felmentését, illetve  felelősségre vonását, továbbá a közgyűlés,

           küldöttgyűlés, a részközgyűlés, tagértekezlet összehívását;

      e.) összehívhatja a közgyűlést, a küldöttgyűlést, a részközgyűlést, tagértekezletet, ha az  

           igazgatóság nem tesz eleget az erre vonatkozó kötelességének;

f.)     véleményezi az éves közgyűlési, küldöttgyűlési  beszámolókat,  mely nélkül nem

     hozható érvényes határozat;

      g.) véleményt nyilváníthat a közgyűlés,  küldöttgyűlés, a tagértekezletek  elé kerülő 

           bármely  beszámolóról, előterjesztésről;

g.)    javaslatot tesz a közgyűlésnek, küldöttgyűlésnek a szövetkezet elnökének

     munkabérére, vagy havi díjazására, valamint éves tiszteletdíjára. A szövetkezet

   elnökének véleményét kikérve javaslatot tesz a többi tisztségviselő tiszteletdíjának

    megállapítására;

i.) elnöke és tagjai - tanácskozási joggal - részt vehetnek az igazgatóság és bármely 

    testület ülésén; 

      j.) szükség esetén foglalkozik a lakásszövetkezeten belüli jogsértésekkel, 

          érdeksérelmekkel,  tagsági és alkalmazotti jogviták egyeztetésével.

 

6/3. A tagság észrevétellel, panasszal fordulhat a felügyelő bizottsághoz, mely köteles azokat kivizsgálni és arról az illető tagnak tájékoztatást adni.

 

6/4. A felügyelő bizottság javaslatait, indítványait az igazgatóság köteles 60 napon belül megvizsgálni és azokban állást foglalni.

 

6/5. Az ellenőrzésre jogosult állami szervek az ellenőrzés megkezdéséről kötelesek a felügyelő bizottságot értesíteni és a közreműködését lehetővé tenni. Ennek elmulasztása esetében az elnök köteles az állami szervek figyelmét felhívni a törvényi kötelezettségükre.

 

6/6. Amennyiben a lakástulajdonos a lakásszövetkezet jogsértő határozata ellen a bírósághoz fordul, - ezelőtt panaszát megküldi a felügyelő bizottságnak - azt köteles kivizsgálni, a döntést hozó szervvel és panaszossal egyeztetést kezdeményezni, a megoldásra javaslatot tenni.

 

6/7. A felügyelő bizottság tagjainak illetve elnökének nevét, valamint mandátumuk

       időtartamát az alapszabály 2. számú melléklete tartalmazza.

 

7. Tagértekezlet

 

7/1. Tagértekezlet tartható a részközgyűlési körzetek szerint és épületenként.

 

7/2. A körzetenként összehívott tagértekezletek véleményező és önálló döntési jogkörrel is

       rendelkeznek. Feladatkörük:

       a.) az igazgatóság - küldöttgyűlés elé kerülő - éves beszámolójának véleményezése;

       b.) az adott épület(ek) fenntartásáról szóló szóbeli beszámolónak és írásos pénzügyi

            elszámolásnak, valamint a következő év pénzügyi tervének jóváhagyása;

       c.) a küldöttek megválasztása, visszahívása;

       d.) a tagság és az igazgatóság közti információcsere.

 

7/3. Tagértekezlet hívható össze olyan kérdések eldöntése céljából, melyek kizárólagosan

       egy-egy épület, vagy garázs tagjait érintik. Az épületi tagértekezletek hatásköre:

       a.) az épület részleges vagy teljes felújításában és annak költségfinanszírozásában való

            megállapodás;

       b.) a tulajdonosok együttélésével kapcsolatos kérdések.

 

7/4. a.) A tagértekezleteket a küldött, illetve az igazgatóság hívja össze.

       b.) A tagértekezleteket szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell 

             hívni.

       c.) Az épületi tagértekezlet összehívására szükség szerint kerül sor.

 

7/5. Az épületi tagértekezleteket össze kell hívni, ha az épület tagjainak legalább 10 %-a, vagy a felügyelő bizottság - a III.2/4. pontban szereplő módon - kezdeményezi.

 

7/6. A tagértekezletek működtetése:

       a.) A tagértekezlet 8 nappal megelőzően, írásban, vagy  hírdetmény útján hívható össze.

            Egy hírdetményt, vagy meghívót a lépcsőházban, jól látható helyen ki kell függeszteni.

       b.) Az épületi tagértekezlet sürgős esetben 8 napon belül is összehívható.

       c.) A tagértekezlet a tagok 50 %-a + 1 fő részvétele esetén határozatképes és a saját

           épületére hozhat  döntéseket. Határozatképtelenség esetén megismételt 

           tagértekezlet az eredeti tagértekezlet kezdő időpontját követő 10 perc múlva

          megtartható. A megismételt tagértekezlet a jelenlévők számától függetlenül

           határozatképes.

       d.) A tagság írásos szavazás útján is hozhat döntést, a szavazatok összegyűjtése a küldött

             feladata.

            Az írásos szavazásra a III./2/19.pont szabályait kell értelemszerűen alkalmazni.

            Írásos szavazással nem lehet dönteni az éves pénzügyi elszámolásról és az éves

            pénzügyi előirányzatról, a küldöttek megválasztásáról.

       e.) A tagértekezleti beszámolók, vélemények lényegét, a döntéseket emlékeztetőben

            kell rögzíteni. Az emlékeztetőt a levezető elnök és a hitelesítésre megválasztott két

            személy írja alá.

        f.) A tagértekezleti döntésekről 8 napon belül, a hírdetőtáblán való kifüggesztés útján kell

            a tulajdonosokat tájékoztatni.

       g.) A tagértekezletre meg kell hívni a nem tag tulajdonosokat is, amennyiben a döntés 

            őket  is érinti. Az őket érintő döntéshozatalkor szavazati joggal bírnak.

 

8. Tisztségviselők

 

8/1.  A lakásszövetkezet tisztségviselői:

        a.) az igazgatóság elnöke és tagjai;

        b.) a felügyelő bizottság elnöke és tagjai;

      

8/2. 

a.) A közgyűlés a tisztségviselőket titkos szavazással választja és titkos szavazással dönt a felmentésükről. A közgyűlés a tisztségviselőket, - a határozat eltérő rendelkezése hiányában -, 5 évre választja. Ha a határozat nem tartalmazza a tisztségviselő megbízatásának az időtartamát, akkor a tisztségviselőt 5 évre megválasztottnak kell tekinteni. Amennyiben időközi választás történik, mert az igazgatóság egészének, vagy a felügyelő bizottság egészének a mandátuma még nem járt le, úgy az újonnan megválasztott vezető tisztségviselő ez esetben is öt év időtartamra nyeri el a megbízatását, kivéve, ha a megválasztásáról rendelkező közgyűlési határozat ettől eltérően rendelkezik. Ez esetben az igazgatóság, illetve a felügyelő bizottság tagjainak a megbízatása különböző időpontokban jár le és így a közgyűlés csak a lejárt megbízatású vezető tisztségviselő helyére választ újabb vezető tisztségviselőt. Az igazgatóság tagjai és a felügyelő bizottság tagjai a tisztségükre több alkalommal, ismételten is megválaszthatóak.

 

        b.) A tisztségviselők csak a szövetkezet tagjai közül válaszhatóak. Ez alól a

             közgyűlés kétharmados határozattal adhat felmentést.

        c.) A lakásszövetkezet elnöke legalább középfokú iskolai végzettséggel kell, hogy

             rendelkezzen. Az elnöki tisztségre az igazgatóság pályázatot írhat ki.

             A felügyelő bizottságba - lehetőség szerint - közgazdasági, számviteli képesítéssel

             rendelkező tagot is szükséges választani.

        d.) A tisztségviselők kötelességeik megszegésével,  a lakásszövetkezetnek okozott kárért

             a polgári jog szabályai szerint egyetemlegesen felelősek, még akkor is, ha a

             szövetkezettel munkaviszonyban állnak. Nem terheli felelősség azt a tisztségviselőt,

             aki  a határozat ellen szavazott és a jegyzőkönyvben ellene tiltakozott.

             A tisztségviselők kártérítésre kötelezése a bíróság hatáskörébe tartozik.

        e.) A tisztségviselők  megbízásukat általában  társadalmi munkában látják el, de a

             közgyűlés - a végzett munka arányában - tiszteletdíjban részesítheti őket.

 

8/3. Nem lehet tisztségviselő:

a.)    aki nem tagja a lakásszövetkezetnek;

b.)    aki büntetett előéletű;

c.)    aki valamely tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató lakásszövetkezetnél;

d.)   aki a lakásszövetkezetnél folytatott tevékenységével összefüggésben keletkezett, jogerős megállapított fizetési kötelezettségének nem tett eleget;

e.)    aki az alapszabályban előírt szakmai követelményeknek nem felel meg;

f.)     akinek a közeli hozzátartozója, vagy élettársa a lakásszövetkezet vezető tisztségviselője;

g.)    akivel szemben fennáll a vezető tisztség viselét kizáró, a Ptk.-ban rögzített okok bármelyike;

h.)    aki a lakásszövetkezet elnöki tisztségét nem választott tisztségviselőként, hanem

            vállalkozási formában kívánja ellátni.

 

8/4. Ugyanazon személy egyidejűleg nem lehet az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagja.

 

8/5. A közeli hozzátartozók (Ptk. 8:1. (1) bekezdés 1. pont) és élettársak nem lehetnek ugyanannak a  lakásszövetkezetnek tisztségviselői, továbbá összeférhetetlen, ha a pénz-, anyagkezeléssel megbízott személy és felettese e törvény hatálya alá esik.

 

8/6. Az igazgatóság elnöke  munkaviszonyban is állhat a lakásszövetkezettel. Ebben az esetben a munkáltatói jogokat a közgyűlés  gyakorolja. A közgyűlés a munkaviszony létesítésén, megszüntetésén és az alapbér megállapításán kívüli munkáltatói jogokat  az igazgatóságra ruházza. Amennyiben az igazgatóság elnöke a tevékenységét munkaviszony keretében végzi, úgy a közgyűlés az alapszabály III. fejezet 8/8. pontját módosítja.

 

8/7. Tisztségviselővé - az elnök kivételével - egy személy több lakásszövetkezetnél is megválasztható. Ettől a közgyűlés kétharmados szavazattal eltérhet. A jelölt azonban a tisztségre történő jelölésről az érdekelt lakásszövetkezeteket előzetesen, írásban tájékoztatni köteles. Amennyiben a jelölt a tájékoztatást elmulasztja, köteles - a következő közgyűlésen - lemondani, illetve a közgyűlés visszahívja őt.

 

8/8. A lakásszövetkezet elnöke a tisztségét jelenleg megbízási jogviszony keretében látja el. Az elnök, mint választott tisztségviselő,  a munkaszervezet vezetője és egyben operatív vezető is. A lakásszövetkezet elnöke egyben az igazgatóság elnöke is.

      

8/9. Megszűnik a tisztségviselő megbízása:

       a.) a megbízás időtartamának lejártával;

       b.) a tisztségviselő lemondásával;

       c.) a tisztségviselő halálával;

       d.) a tagsági viszony megszünésével, kivéve, ha a III/8/2/b. pontban foglaltakat

            alkalmazzuk;

        f.) ha jogszabály szerinti összeférhetetlenség merül fel és azt 15 napon belül nem

            szüntetik meg és írásban nem igazolják;

        e.) a közgyűlés általi felmentéssel.

 

8/10. A megszűnt megbizatású tisztségviselő - az igazgatóság írásbeli felkérése alapján, az abban meghatározott feladatok végzésével és változatlan díjazás ellenében - köteles az új tisztségviselő megválasztásáig, de legföljebb 90 nap leteltéig ügyvezető tisztségviselőként közreműködni a lakásszövetkezet tevékenységében.

 

8/11. A megszűnt és az új tisztségviselők kötelesek a feladatkörükkel kapcsolatos átadás-átvétel tényét, a szükséges dokumentumokat, illetve a befejezetlen, folyamatban lévő ügyeket jegyzőkönyvben rögzíteni és átadni.

 

 

 

 

IV. fejezet

A lakásszövetkezeti tagsági viszony

 

1/1. A lakásszövetkezet tagja lehet aki:

a.) az alapszabályban meghatározott feltételeknek megfelel;

b.) a lakásszövetkezet által kezelt lakás, vagy garázs tulajdonosa, vagy annak haszonélvezője, vagy a lakásra, illetve garázsra bejegyzett használati jog jogosultja. A haszonélvező, vagy használati jog jogosult a lakás, vagy garázs tulajdonosának a hozzájárulásával lehet a szövetkezet tagja. Ha a lakás, vagy a garázs több személy tulajdonában áll, mindegyik tulajdonos kérheti tagként való felvételét, kivéve, ha a társtulajdonos kizárásra került (IV./3/8).

c.) írásbeli nyilatkozatban az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezően elismeri és vállalja, hogy a lakásszövetkezet céljainak megfelelően az előírt fizetési és más kötelezettségeit teljesíti.

 

1/2. A lakásszövetkezet tagjai lehetnek természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok.

 

1/3. Külföldi természetes személy a magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel lehet lakásszövetkezet tagja.

 

1/4. A cselekvőképtelen kiskorú személy nevében a törvényes képviselő, és a cselekvőképtelen, gondokság alatt álló személy nevében a gondnok kérheti a tagfelvételt.

A 14. életévét betöltött kiskorú személy és a cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alatt álló személy maga is kérheti a tagfelvételét, azonban ahhoz kiskorúak esetén a törvényes képviselő, gondnokság alá helyezett személyek esetén a gondnok hozzájárulása szükséges.

 

1/5. A tagok felvételénél, a tagok jogainak és kötelezettségeinek meghatározásánál az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.

 

1/6. Az örökös, a megajándékozott és a vevő  tagfelvételi kérelme nem utasítható el, ha a IV/1./1. pontjában szabályozott feltételeknek megfelel.

 

1/7.a.) Tagfelvételi kérelmet az igazgatósághoz kell benyújtani. A tagfelvételről az 

           igazgatóság - a soron következő ülésén (legfeljebb 3 hónapon belül) - dönt. Döntéséről

           a kérelmezőt és a  tagértekezletet tájékoztatni kell.

     b.) A tagsági viszony kezdete - jóváhagyás esetén - a belépési nyilatkozat benyújtási  

           időpontjával azonos.

      c.) A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén a közgyűléshez lehet fordulni.

      d.) A lakásszövetkezet tagjairól az igazgatóság köteles nyilvántartást vezetni.

      e.) A szövetkezeti tag a tagsági jogviszonya keletkezésekor a közgyűlés által meghatározott egyszeri nyilvántartási díjat köteles teljesíteni a szövetkezet javára. Ez alól kivétel a lakásban lakó örökös.

 

2. A lakásszövetkezet által nyújtott kedvezményes szolgáltatásból, vállalkozási bevételből csak úgy lehet részesülni, ha az önálló lakásingatlan legalább egyik tulajdonosa tagja a szövetkezetnek.

 

3/1. A lakásszövetkezeti tagsági viszony megszűnik:

       a.) a tag kilépésével;

       b.) a tag halálával;

       c.) a tag kizárásával;

       d.) a lakás,vagy más - tagsági viszonyra jogot adó - tulajdon elidegenítésével, illetve

használati jog megszűnésével;

       e.) a szövetkezet jogutód nélküli megszűnésével.

 

3/2/a.) A lakásszövetkezetből való kilépés szándékát írásban kell az igazgatóságnak

           bejelenteni. A tagsági viszony az írásban történő értesítéstől számított 30 napon belül,

           illetve a hónap végén szűnik meg.

      b.) A lakásszövetkezetből kilépő egy éven belül nem kérheti az ismételt tagfelvételt.

      c.) Az ismételt tagfelvétel esetén a nyilvántartásba vételi díjat is meg kell téríteni.

 

3/3. A lakásszövetkezet kizárhatja azt a tagot, aki:

       a.) a lakásszövetkezet érdekét súlyosan sértő,  veszélyeztető magatartást tanúsít, vagy a

            tagsági viszonyból eredő kötelességének nem tesz eleget. A lakástulajdonos vagy 

            családja illetve bérlője a lakásban olyan életmódot folytat, amely rendszeresen zavarja 

            a többi lakástulajdonos nyugalmát, vagy rongálja a szövetkezeti tulajdont.

       b.) felszólítás ellenére sem teljesíti a jogszabálynak, az alapszabálynak, a közgyűlés

            rendelkezéseinek megfelelő módon megállapított fenntartási díjra, a véglegesen

           átadott pénzre, a pótbefizetésre és a hiteltörlesztésre vonatkozó kötelezettségét, illetve 

            tartozása 2 év alatt ismételten meghaladja a 6-6 hónapot.

      c.) Kizárási eljárás kezdeményezhető, ha az épületben lévő tagok 10 %-a írásban, kellő

            indoklással (IV-3/3.a. pont alapján, illetve az alapszabály, vagy a házirend súlyos

            megsértése miatt) arra kéri az igazgatóságot.

 

3/4.) A kizárást megelőzően írásban kell felszólítani a IV./3/3. pontot megsértőt, hogy milyen

magatartáson változtasson, vagy a fizetési, pótbefizetési kötelezettségének mikorra tegyen eleget, illetve a mulasztás milyen következményeket von maga után.

 

3/5. A lakásszövetkezetből való kizárásra az igazgatóság jogosult. A kizárást tárgyaló ülésre az illető szövetkezeti tagot meg kell hívni. A kizárásról határozatot kell hozni, amelyet a taggal írásban kell közölni. A kizárás ellen az igazgatósági határozatat kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezni lehet a közgyűléshez.

 

3/6. A tagsági viszony megszűnését kimondó határozat a kézbesítéstől számított 30 napon belül lép hatályba. A kizárást kimondó határozat bírósági felülvizsgálására indított kereset megindításának nincs halasztó hatálya.

 

3/7. A kizárás a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül nem szűnik meg, ha:

       a.) a határozat későbbi időpontot határoz meg;

       b.) a bírósági felülvizsgálatra 60 napon belül keresetet indítottak és a bíróság a kizárást

            kimondó határozatot megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi;

       c.) a tag kérésére a közgyűlés a kizáró határozatot megváltoztatja.

 

3/8. A lakásszövetkezetből kizárt személy, vagy másik tulajdonostársa 2 évig nem kérheti tagfelvételét, illetve nem nyerhet tagfelvételt.

 

3/9. Ha a tagsági viszony megszűnik a volt lakásszövetkezeti tag a szövetkezet részére teljesített befizetéseit - a túlfizetés kivételével - a szövetkezettől nem követelheti vissza.

 

3/10. Ha a tagsági viszony halál eset miatt szűnik meg az örökössel, ha kilépéssel, vagy kizárással szűnik meg a volt taggal kell elszámolni. Az elszámolás módja a  szövetkezet központi irodájában készpénz kifizetéssel  történik 15 napon belül.

 

 

 

 

V. fejezet

 

A lakásszövetkezeti tag jogai és kötelezettségei

 

1/1. A tag alapvető joga, hogy

       a.) részt vegyen a lakásszövetkezet tevékenységében és személyes közreműködésének,

            vagyoni hozzájárulásának megfelelően részesedjen a lakásszövetkezet

            gazdálkodásának  eredményeiből;

       b.) igénybe vegye a lakásszövetkezet által, a tagok részére biztosított szolgáltatásokat;

       c.) tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a közgyűlésen, részközgyűlésen,

            tagértekezleten, tanácskozási joggal a küldöttgyűlésen;

       d.) a lakásszövetkezetben - a törvényi kizárások hiányában és az alapszabályban foglalt

            feltételek esetében - tisztséget viseljen;

       e.) a lakásszövetkezetre vonatkozó kérdésekben tájékoztatást kérjen a tisztségviselőktől,

            betekintsen az alapszabályba, a közgyűlési, részközgyűlési és küldöttgyűlési

            jegyzőkönyvekbe, valamint a jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos iratokba,

            továbbá ezekről - a költség megtérítése mellett - másolatot kérjen.

       f.) javasolja a rendkívüli közgyűlés, részközgyűlés és a tagértekezlet összehívását.

           A tulajdonosok 10 %-ának támogatása esetében az igazgatóság köteles az illetékes

           fórumot összehívni.

 

2/1. A tag alapvető kötelezettsége, hogy:

       a.) tartsa be és családtagjaival, bérlőivel tartassa be a lakásszövetkezet alapszabályát,

            házirendjét, tűzrendészeti szabályzatát és a szövetkezeti szervek határozatait,

            intézkedéseit;

       b.) minden hónap 15.-ig teljesítse a lakásszövetkezet részére az előírt fizetési

            kötelezettségét;

       c.) vállalásának megfelelően vegyen részt a lakásszövetkezet szerveinek 

            tevékenységében;

       d.) tegye lehetővé és tűrje, hogy a lakásszövetkezet tisztségviselője vagy alkalmazottja a

            lakásszövetkezet tulajdonában lévő épületrészekkel, berendezésekkel kapcsolatos

            ellenőrzések, fenntartási munkák elvégzése céljából - a megállapodott időpontban,

            illetve sürgős esetben azonnal - bejusson;

       e.) a lakásában tervezett építkezéskor  a II/6/1. és a 6/2.pont szerint járjon el.

 

2/2. Amennyiben a lakásszövetkezet a fenntartási munkával kárt okoz, (V./2/1/d.) azt köteles

       megtéríteni.

 

3/1. A lakás tulajdonosa 30 napon belül köteles az igazgatóságnak bejelenteni:

       a.) a lakás tulajdonosának változását. Több tulajdonos esetében a II/2./a. pontban

            szabályozottak szerint kell eljárni;

       b.) a lakcímét, az ingatlannyilvántartásba bárki által megtekinthető személyes adatát,

            illetve  a nem természetes személy a nyilvános adatát;

       c.) a lakást bérlő, használó (továbbiakban bérlő) személy(ek) b.pontnak megfelelő adatát;

       d.) a haszonélvezettel terhelt lakás esetében a haszonélvező személy nevét és levelezési

            címét.

 

3/2. Az V/3/1. bekezdésben szereplő adatokról az igazgatóság nyilvántartást vezet. Az adatokról kizárólag a közüzemi szolgáltató, valamint a bíróság részére adható tájékoztatás.

 

3/3. Aki a tulajdonváltozást 30 napon belül nem jelenti be, úgy tekintendő, mint aki nem kíván a lakásszövetkezet tagja lenni, s így nem részesülhet a tagnak nyújtott kedvezményekből, szolgáltatásokból.

 

3/4. A bérlő, ha az igazgatóság felszólítása ellenére sem tesz eleget a fizetési kötelezettségének, a keletkezett hátralékért a tulajdonos helytállási kötelezettsége áll fenn.

 

3/5. Ha a tag, vagy volt tag, illetve a bérlő, vagy volt bérlő a tartozását a lakásszövetkezet, a közüzemi szolgáltató részére kiegyenlítette, a tartozással kapcsolatos adatokat haladéktalanul törölni kell.

 

 

4. A nem tag tulajdonos jogai és kötelezettségei.

 

4/1/a. Nem tag lakástulajdonos fogalmát akkor használjuk, ha az adott lakásból egy tulajdonos  

          sem tagja a lakásszövetkezetnek.

      b. Nem tag az a lakástulajdonos és garázstulajdonos, aki a lakásszövetkezetbe nem lépett be, kilépett, vagy

          kizárásra került.

 

4/2/a. A nem tag lakástulajdonost és garázstulajdonost megilletik mindazok a jogok és kötelezettségek, amelyek a 

          tag   tulajdonost megilletik, illetve terhelik, kivéve a lakásszövetkezet által a tagoknak 

          nyújtott kedvezményes szolgáltatásokat, a vállalkozások bevételeiből való részesedést, 

          továbbá a   tagértekezletek összehívásának kezdeményezését.

      b. A nem tag tulajdonost nem terhelik a vállalkozással kapcsolatos költségek és

          pótbefizetések.

 

 

4/3.a. A közgyűlésen a nem tag tulajdonos szavazati joggal vehet részt, ahol a

          lakása fizetési kötelezettségének előírására és teljesítésére vonatkozó tárgyévi          

          költségvetés és beszámoló szerepel napirenden.

      b. A nem tag tulajdonos a közgyűlés, (részközgyűlés) tagértekezlet más napirendi 

          pontjával   kapcsolatban csak akkor rendelkezik szavazati joggal, ha más tulajdonostól

          erre  meghatalmazást kapott.

      c. A közgyűlésen, küldöttgyűlésen, tagértekezleten részt vehet, szavazati jogot

         azonban - a 4/3 a. és b. pontokban foglalt kivétellel - nem gyakorolhat.

      d. A nem tag tulajdonosok meghívására, számbavételére a szavazatok számlálására a tag

          tulajdonosokra vonatkozó szabályok az irányadóak.

 

 

                                                        VI. fejezet

 

A lakásszövetkezet gazdálkodása

 

1.    A lakásszövetkezet tevékenységének pénzügyi forrását a tag és nem tag tulajdonosok

       fenntartással (üzemeltetés, karbantartás és felújítás) kapcsolatos befizetései, a

       vállalkozásokból képződő árbevétele, a vagyona működtetése, továbbá egyéb bevételei

       képezik.

 

2/1. Az egyes épületek, azok közös használatot szolgáló területei és helyiségei, illetve a

       központi vezetékei és berendezései üzemeltetésének, továbbá korszerűsítésének,

       felújításának költségei az épületben lévő tulajdonosokat terhelik.

 

 

3/1. A lakástulajdonosok és garázstulajdonosok fenntartással, üzemeléssel kapcsolatos kötelezettségeit épületenként, lakásonként és garázsonként külön-külön kell megállapítani és nyilvántartani.

 

3/2. A fenntartási költségek viselésének és felosztásának rendező elve a lakások teljes

       alapterületének a lakóházban lévő valamennyi lakás összterületéhez viszonyított aránya.

 

3/3. A fenntartási költség 2 fő részből áll: a használati díjból (üzemelés) és a véglegesen

       átadott pénzösszegből (felújítás).

 

3/4. A használati (üzemelés, karbantartás) díj főbb költségelemei:

       a.) a takaríttatás elvégzésével felmerülő kiadások;

       b.) a szemétszállítás; ha nem egyéni szerződéskötés alapján történik;

       c.) a szövetkezeti tulajdonban álló épületrészek és berendezések villamosenergia

            költségei;

       d.) a vízbekötési főmérő és háztartási mérők összege közti különbözet;

       e.) a szövetkezeti épületek biztosítása;

       f) a rovarirtás;

       g.) a szövetkezet tulajdonában álló épületrészek, berendezések és felszerelési tárgyak

            karbantartási, javítási költségei;

       h.) a fűtési hőérzékelők adatainak feldolgozása;

        j.) a központi igazgatás kiadásainak hányada;

        k.) egyéb - előre nem látható szövetkezeti tulajdont érintő költségek.

 

3/5/a.) A véglegesen átadott pénzösszeg (felújítási alap) szolgálja az épületben lévő 

          szövetkezeti tulajdon részleges vagy teljes felújítását.

      b.) A felújításra - az adott épület tulajdonosainak előzetes döntése alapján - hitel is 

           felvehető, amelynek törlesztési költségei az érintett tulajdonosokat terhelik.

           

3/6. Az üzemelési költségeket érintő - áremelés mértékének arányában - pótbefizetést, illetve használati (üzemelési) költség emelést az igazgatóság is elrendelhet.

 

3/7. Azok a tulajdonosok, haszonélvezeti, vagy használati jog jogosultak, akik a lakásukat más személy részére bérbe-, vagy használatba adják és ezáltal a tulajdonosokon, haszonélvezeti, vagy használati jog jogosultakon kívül más személyek használják a közösségi létesítményeket, esetlegesen növelik a közös költséget, illetve a többi tulajdonos nagyobb alkalmazkodását veszik igénybe, a közgyűlés által meghatározott hozzájárulást fizetnek. A hozzájárulás összege a közgyűlés ezzel ellentétes döntéséig havonta és lakásonként 500,- Ft, azaz ötszáz forint. Ezen összeg  hozzájárulás a közös helyiségek használatához, mely az adott épületek bevételét képezik. A lakást hasznosító személynek nem kell hozzájárulást fizetnie, ha a lakást a tulajdonos, vagy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvező, vagy használati jog jogosult Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti hozzátartozója használja.

 

3/8. Azokat a tulajdonosokat, akiknek a víziközmű-szolgáltató a mellékszolgáltatási szerződését felmondja, át kell sorolni a vízórával nem rendelkezők közé és a közös költség mértékét velük szemben meg kell emelni a vélelmezett vízfogyasztás díjának megfelelő mértékben.

A hiteles vízórával illetve a víziközmű-szolgáltatóval kötött hatályos szerződéssel nem rendelkező személyek a lakóház bekötési vízmérő órája által kimutatott és az egyes lakások, vagy egyéb helyiségek fogyasztását mérő mellékvízmérők által kimutatott fogyasztás közötti különbözetnek megfelelő vízdíjat és csatornadíjat, illetve az azokhoz kapcsolódó járulékos költségeket fizetik meg. Az igazgatóság az erre irányuló kérelem esetén részben mentesítheti a tulajdonost a közös költség részévé tett víz- és csatornadíj megfizetésére irányuló kötelezettség alól.

A lakásszövetkezet jogosult adatszolgáltatást kérni a víziközmű-szolgáltatótól a hiteles mérővel, vagy szerződéssel nem rendelkező fogyasztási hely korábbi átlagfogyasztásának a mértékéről.

Amennyiben egy lakóházban több olyan lakás, vagy egyéb fogyasztási hely van, amelynek a vízfogyasztása elkülönítetten nem mérhető, vagy amelynek a tulajdonosa nem rendelkezik a szolgáltatóval kötött hatályos szerződéssel, úgy a lakásszövetkezet az egyes fogyasztási helyek általi fogyasztást a rendelkezésre álló adatok alapján, arányosítással is meghatározhatja.

 

4/1. A tag, vagy nem tag tulajdonosok a használati díjat, a véglegesen átadott pénzt és - ha van - hiteltörlesztést havi egyenlő részletekben előre, a hónap 15. napjáig a szövetkezetnek      

  tartoznak befizetni.

 

A 30 napot meghaladó késedelmes fizetés esetén a lejárt részletek után kamat illeti meg a lakásszövetkezetet, melynek alapját a mindenkori jegybanki alapkamat képezi. A késedelmi kamat a jegybanki alapkamat kétszerese.

A fizetési kötelezettsége teljesítését elmulasztó személy köteles a fizetési felszólítással felmerülő költségek megtérítésére. A közgyűlés ettől eltérő döntésének meghozataláig a lakásszövetkezet általi, telefonon történt felszólítás költsége alkalmanként 150,- Ft, azaz egyszázötven forint és a postai úton történő felszólítás költsége alkalmanként a mindenkori postai díjszabásnak megfelelő összeg.

 

 

4/2.a. Annál a tagnál,vagy nem tag lakástulajdonosnál, aki a fenntartási költség befizetésével, a  felújításra, korszerűsítésre felvett hitel rá eső részével legalább három  hónapnak megfelelő           hátralékba kerül, az igazgatóság a lakástulajdon jelzálogjoggal való megterhelését            rendelheti el, a hátralék megfizetésének biztosítékaként. A jelzálogjog bejegyzésének elrendelése három havi fizetési kötelezettség összegének megfelelő újabb hátralék keletkezésekor megismételhető. Az igazgatóság határozatát ügyvéd által készített, vagy általa ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.

 

      b. Az igazgatóság határozatát a tag és nem tag tulajdonos részére a jogorvoslati lehetőség

          feltüntetésével kell kézbesíteni.

      c. Ha a bejegyzés alapjául szolgáló hátralékot kiegyenlítették, az igazgatóság 8 napon

          belül  köteles a jelzálog törléséhez szükséges engedélyt kiadni. Az engedélyt

          közokiratba, vagy   ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.

      d. A jelzálogjog bejegyzésével és törlésével kapcsolatos költségek a hátralékos tulajdonost

          terhelik.

 

4/3. A jelzálogjog bejegyzéséről rendelkező határozatban az igazgatóság jogosult meghatározni a tartozás tőkeösszegét, a késedelmi kamatfizetés kezdő időpontját és a késedelmi kamat mértékét. Az igazgatóság jogosult a jelzálogjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésével felmerülő díj összegét a tartozást felhalmozó tulajdonosra terhelni. Az igazgatóság határozatával szemben jogszabálysértésre, vagy az alapszabály megsértésére hivatkozással, a határozat közlésétől számított 60 napos jogvesztő határidőn belül van helye keresetindításnak. A jogsértő határozat felülvizsgálatára irányuló keresetet a lakásszövetkezettel szemben kell előterjeszteni.

 

5. A lakásszövetkezet vagyonával felel az alaptevékenységből eredő tartozásaiért. Ha a tartozások fedezésére ez nem elegendő, a közgyűlés a tulajdonosokat pótbefizetésre kötelezheti.

 

6. A volt házmesteri lakások bérbeadásából, hasznosításából származó bevétel elsősorban azt a lakóházat illeti meg, ahol a bevétel keletkezik. A lakásszövetkezethez tartozó lakóházak együttesen, a saját bérleti, illetve használati díj-bevételükből átadják a Pécs, Építők útja 2. szám alatti lakóépületnek a bevételük 7 %-át, azaz hét százalékát, amely összegből a Pécs, Építők útja 2. szám alatti lakóépület 4,35 %-ban részesül, a maradék 2,65 % az igazgatási költség-hozzájárulásnak minősül.

 

7. A lakásszövetkezeti tag, vagy nem tag tulajdonos a szövetkezetnek okozott kárért a polgári jog szabályai szerint tartozik felelősséggel.

A kár megtérítésére való kötelezés a bíróság hatáskörébe tartozik.

 

8. A lakásszövetkezet beszámolási, könyvvezetési kötelezettségére a számvitelről szóló mindenkori hatályos jogszabályok vonatkoznak.

 

 

VII. fejezet

A szervezeti átalakulások

 

1.) A lakásszövetkezet egyesülése

 

1/1. Két vagy több lakásszövetkezet külön-külön tartott közgyűlésén szövetkezetenként számolva a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével elhatározhatja, hogy új lakásszövetkezetté egyesül, vagy egyik lakásszövetkezet a másikba beolvad.

 

1/2. Az egyesülő lakásszövetkezetek együttes közgyűlésén állapítják meg az egyesülés időpontját, az új lakásszövetkezet alapszabályát és megtartják a szükséges választásokat.

 

1/3. Az egyesülő lakásszövetkezeteket megillető és a terhelő kötelezettségek az új (befogadó)

 lakásszövetkezetre szállnak át.

 

2.) A lakásszövetkezet szétválása

 

2/1. A közgyűlés a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével elhatározhatja a lakásszövetkezet szétválását 2 vagy több lakásszövetkezetre. A szétváláshoz 2 közgyűlést kell tartani.

 

2/2. A szétválást a lakásszövetkezet tagjainak legalább 10 %-a írásban kezdeményezheti. A szétválás kezdeményezését követően az igazgatóság köteles 30 napon belül összehívni a lakásszövetkezet szétválását előkészítő közgyűlést.

 

2/3. A lakásszövetkezet csak műszakilag lehatárolható, önálló épületnek, vagy épületcsoportnak megfelelő lakásszövetkezetekre válhat szét.

 

2/4. Az előkészítő közgyűlésen a lakásszövetkezet tagjai nyilatkoznak a szétválási szándékról. Az előkészítő közgyűlést követően a szétválás befejezéséig újabb szétválási kezdeményezést nem lehet benyújtani.

 

2/5. Az előkészítő közgyűlésen tett, illetve írásban adott nyilatkozatok alapján az igazgatóság köteles vagyonmérleget és annak alapján vagyonmegosztási javaslatot készíteni.

 

2/6. Az igazgatóság az előkészítő közgyűlést követő 60 napon belül újabb közgyűlést köteles összehívni, amely határoz a szátválásról és a vagyonmegosztásról.

 

2/7. A lakásszövetkezet a szétválást elhatározó közgyűlést követő 3 napon belül köteles tájékoztatni az ismert hitelezőket a szétválásról, valamint a vagyonmegosztásról szóló közgyűlési határozatról.

 

2/8. A szétválással a lakásszövetkezet megszűnik, jogai és kötelezettségei az  új lakásszövetkezetekre, mint jogutódokra szállnak át.

A szétvált lakásszövetkezet szétválás előtti kötelezettségeiért a jogutód lakásszövetkezetek - valamennyi hitelező hozzájárulásával kötött, eltérő megállapodás hiányában - az egymás közötti vagyonmegosztás arányában felelnek.

 

3. Kiválás a lakásszövetkezetből

 

3/1. A lakásszövetkezetből a műszakilag elkülönült egy vagy több lakóépületben lévő lakások szövetkezeti tag tulajdonosai (a továbbiakban kiválni szándékozó egység tagjai) együttesen válhatnak ki, amennyiben tartozásuk  nem áll fenn a lakásszövetkezettel szemben. A kiválás költségeit a kiválást kezdeményezők viselik.

 

3/2. A kiválást a kiválni szándékozó önálló egység tagjainak és nem tag tulajdonosainak összessége kétharmados szótöbbséggel határozhatja el.

Az e célból tartott részközgyűlésre a lakásszövetkezet közgyűlésre vonatkozó rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

 

3/3. A kiválással kapcsolatos vagyonmegosztásról a lakásszövetkezet közgyűlése határoz.

 

3/4. A kiválásra egyebekben a szétválás szabályait  kell értelemszerűen alkalmazni.

 

3/5. Ha a kiválásra társasháztulajdon alapítása céljából kerül sor, a kiválás feltétele, hogy: a kiválni szándékozó önálló egység tagjai és a nem tag tulajdonosai egyhangúlag elfogadják az alapító okirat tervezetét és benyújtsák a szükséges hatósági engedély iránti kérelmet.

 

3/6. A kiválni szándékozók bejelentése és a vagyonmegosztásról döntő közgyűlés (VII.3/3-4)  után létrehozandó társasház leendő tulajdonosai az alapító okiratot véglegesítik. A kiválás a társasháztulajdon bejegyzésének időpontjától hatályos.

 

3/7. A létrehozandó társasház alapítására, szervezetére és működésére a társasházakról szóló 2003.évi CXXXIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

 

3/8. A kiváláshoz nincs szükség a lakásszövetkezet közgyűlésének hozzájárulására. A kiválás szándékát,  a részközgyűlés határozatának megküldésével együtt,  írásban kell bejelenteni az igazgatóságnak.

Az írásbeli bejelentés csak a VII.3/1. pontban meghatározott feltételek teljesítését követően és olyan nyilatkozat megtételével egyidejüleg kerülhet sor, hogy kiválásra a társasháztulajdon ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéstől függően kerülhet sor.

 

3/9. A lakásszövetkezetből minden negyedév záró napján lehet kiválni.

A kiválni szándékozó önálló egységnek a kiválásról szóló döntésről a VII/3/8.pontban meghatározott bejelentést és nyilatkozatot legkésőbb a kiválást megelőző 90. napig kell az igazgatósághoz megküldeni.

 

3/10. A VII.3/8. és a 3/9. pontok rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni akkor is, ha a kiválni szándékozó tulajdonosok nem társasházi tulajdont kivánnak alapítani. Ebben az esetben a vagyonmegosztó közgyűlés után a szövetkezeti tulajdon társasháztulajdonná való átalakítását bármelyik tulajdonostárs kérelmére a bíróság is elrendelheti.

 

4. A szervezeti átalakulások közös szabályai:

 

4/1. A VII./1 és 2. pontban meghatározott egyesülés, szétválás esetén az új lakásszövetkezetek az alapszabályukat módosítják, amelyet a közgyűlésen történt elfogadástól számított 30 napon belül be kell jelenteni a cégnyilvántartást vezető Baranya Megyei Cégbíróságnak.

 

4/2. Az egyesülésről, szétválásról, illetve vagyonmegosztásról szóló közgyűlések jegyzőkönyvét a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető írja alá és a közgyűlésen erre megválasztott 2 tag hitelesíti.

      

 

VIII. fejezet

A lakásszövetkezet megszűnése

 

1.) A lakásszövetkezet megszűnik, ha:

     a. a lakásszövetkezet összes tagjának részvételével megtartott közgyűlés egyhangúlag

         elhatározza a jogutód nélküli megszűnést;

     b. szervezeti átalakulást hajt végre, a kiválás kivételével;

     c. a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja;

     d. a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti;

 

2.) Ha a taglétszám - hat hónapon túl - 10 fő alá csökken, a lakásszövetkezet megszűnik. A legkisebb kötelező taglétszám hiánya miatt csak akkor van helye a lakásszövetkezet megszűntnek nyilvánításának, ha a lakásszövetkezet hat hónapon belül nem jelenti be a cégbíróságnak a legkisebb taglétszám elérését.

 

3.) A lakásszövetkezet a cégjegyzésből való törléssel szűnik meg.

 

4.) Ha a lakásszövetkezet a VIII/1/a., vagy c. pontja alapján jogutód nélkül szűnik meg végelszámolásnak, vagy felszámolásnak van helye. Ennek alapján a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról, és a végelszámolásról szóló külön törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

5.) Ha a közgyűlés a végelszámoló személyéről nem tud határozni, a végelszámolót a cégbíróság rendeli ki.

 

6.) A fizetésképtelenség miatti felszámolás megindításának közzététele után új tag nem vehető fel.

 

7.) A lakásszövetkezet megszűnése esetén a vagyon a - megszűnéskor - nyilvántartott tagok és nem tag tulajdonosok közös tulajdonába kerül, a lakástulajdon alapterülete arányában.

 

 

IX. fejezet

 

A lakásszövetkezet képviselete, a határozatok bírósági felülvizsgálata

 

 

1. A lakásszövetkezet képviselete

 

1/1.) A lakásszövetkezetet az igazgatóság elnöke, vagy a közgyűlés által megválasztott igazgatósági tagok közül azok a tisztségviselők képviselik, akiket a közgyűlés képviseleti joggal felruházott. A képviseleti jogkörük harmadik személyekkel szemben nem korlátozható. Ha a lakásszövetkezet elnökén kívül más igazgatósági tag is rendelkezik képviseleti jogkörrel, úgy erről a közgyűlés szótöbbségi határozatban rendelkezik. A képviseleti jog gyakorlására felhatalmazó határozat csak akkor lép hatályba, ha a képviseleti jogkört az annak gyakorlására megválasztott igazgatósági tag kifejezetten elfogadja.

Más tag vagy alkalmazott a felsorolt tisztségviselők írásbeli felhatalmazása alapján képviselheti a lakásszövetkezetet.

 

1/2.) Cégjegyzési joggal az elnök, vagy képviseletre jogosult személyek rendelkeznek. Más tag vagy alkalmazott cégjegyzésének érvényességéhez két képviseleti jogkörrel rendelkező személy együttes aláírása szükséges.

 

2. Törvényességi felügyelet és a határozatok bírósági felülvizsgálata

 

1.) A lakásszövetkezet törvényességi felügyeletét a Baranya Megyei Cégbíróság látja el.

 

2/1.) A lakásszövetkezet tagja és a nem tag tulajdonosa kérheti a bíróságtól a lakásszövetkezet szervei által hozott határozat felülvizsgálatát, amely a lakásszövetkezeti törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba, vagy az alapszabályba ütközik.

 

2/2.) A jogsértő határozat felülvizsgálatára irányuló keresetet - a határozat közlésétől számított 60 nap alatt - a lakásszövetkezet ellen kell megindítani. A kereset indításnak halasztó hatálya nincs, kivéve, ha a bíróság a határozat végrehajtását felfüggeszti.

 

2/3.) A lakástulajdonos a jogsértő határozat elleni sérelmét perindítás előtt 30 nappal köteles a felügyelő bizottságnak bejelenteni.

 

3.) A lakásszövetkezet, illetve a lakásszövetkezet tagja, nem tag tulajdonosa, ha a polgári jogvitában nem tud megegyezni, igénybe veheti a - külön törvényben szabályozott -  permegelőző eljárást.

 

X. fejezet

 

Érdekképviselet

 

 

1.) A lakásszövetkezet tagja a Lakásszövetkezetek és Társasházak Baranya Megyei Szövetségének.

1/1.) A Lakásszövetkezetek és Társasházak Baranya Megyei Szövetségében szövetkezetet az elnök képviseli.

 

 

 

 

XI. fejezet

 

Házirend szabályai

 

 

A szövetkezeti lakástulajdonosok és a tulajdont használó személyek a külön tulajdonba került építményrészt, továbbá a közös tulajdonban maradt helyiségeket, az ingatlanhoz tartozó, illetve azokat körülvevő területeket rendeltetésszerűen, gondosan és az együttélés követelményeinek megfelelően szabadon használják. A rendeltetésszerű használattól a tulajdonostársak érdekei sérelmére - valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása nélkül - egyik tulajdonostárs sem térhet el. A tulajdonosok, illetve a külön tulajdonú ingatlanok használói az önálló ingatlanokat az eredeti rendeltetésétől (lakás, vagy garázs) eltérő célra (pl. iroda, üzlet) csak akkor és olyan módon és mértékben használhatják, hasznosíthatják, amely eltérő használat a tárgyilagos mérlegelés szerint nem sérti az adott épületet használó más személyek érdekeit.

 

A házirend az ott élők nyugalmát és pihenését, valamint a lakóépület rendeltetésszerű használatát, illetve állagának védelmét biztosítja. E cél érdekében meghatározza a lakók egymással szemben tanúsítandó magatartását és azokat az alapvető szabályokat, amelyek nélkülözhetetlenek a társas együttéléshez. Előírja továbbá az ingatlanok megfelelő használatára, állagának védelmére szolgáló követelményeket, valamint megállapítja a lakástulajdonosok jogait és kötelezettségeit.

 

 

I.

 

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 

1. §

 

(1) A házirendben foglaltak megtartása a tulajdonosnak és alkalmazottjának, a bérlőnek,  másrészt a lakóházban állandó vagy ideiglenes (átmeneti) jelleggel lakó vagy tartózkodó minden személynek egyaránt kötelessége. 

 

(2) A házirend megtartását a szövetkezeti elnök, vagy megbízottja, valamint a felügyelő bizottság ellenőrizheti.

 

 

II.

 

A TULAJDONOSOK KÖTELEZETTSÉGEI

 

 

2. §

 

(1) A tulajdonos és a lakásban lakó személyek a lakás berendezéseit a közös használatra szolgáló helyiségeket és területet, továbbá az épület központi berendezéseit gondosan, rendeltetésszerűen, a békés együttélés követelményeinek megfelelően, a többi tulajdonos jogainak és törvényes érdekeinek sérelme nélkül jogosultak, illetve kötelesek - a jó gazda gondosságával - használni. 

 

(2) A lakó a tűzvédelmi utasítást köteles betartani.

 

(3) A tulajdonos köteles lakása burkolatainak, ablakainak festéséről és berendezéseinek karbantartásáról gondoskodni.

 

3. §

 

 

(1) Kizárólag az igazgatósághoz benyújtott kérelem, illetve - a már rendelkezésre álló hatósági engedélytől függetlenül - az igazgatóság előzetes írásbeli hozzájárulása után lehet:

a.)     Az épületek lakásszövetkezet tulajdonát képező homlokzati, tetőszerkezeti és egyéb részein (lépcsőház, kapu stb.) az eredeti szerkezeti és színezési állapottól eltérni, vagy bármit elhelyezni (klíma, parabolaantenna stb.);

b.)    A lakásban átalakítási, felújítási, bővítési munkákat végezni, amelyek a falazatok, külső burkolatok megbontásával, közművek (energia, víz, szennyvíz, hőszolgáltató) végleges jelleggel történő leszerelésével, áthelyezésével járnak vagy más lakások egyéb részeit érintik;

c.)    Gázvezeték felújítással, cseréjével kapcsolatos kivitelezési munkát végezni;

d.)    A lakóépület közös területein kamerát elhelyezni és működtetni;

e.)    A lakást, nem lakás céljára hasznosítani, ideértve a turisztikai célú használatot is.

A lakás átalakításából, a hőszigetelés megbontásából eredő kár megtérítése a tulajdonost terheli.

 

(2) Virágot, dísznövényt közterületre nyíló ablakokban, erkélyeken, folyosókon, a védőkorláton belül biztonságosan rögzített tartókon szabad elhelyezni, az öntözővíz lefolyását megakadályozó módon. Erkélyen, teraszon csak a városképet nem rontó, azok rendeltetésszerű használatával összhangban lévő bútorok, tárgyak helyezhetők el.

 

 (3) Zajjal, rázkódtatással járó munkálatokat munkanapokon 8 és 18 óra, szombaton 9 és 14 óra közötti időre kell korlátozni. Vasárnap és ünnepnapokon zajjal járó építési, szerelési munka végzése tilos. E rendelkezés nem érinti az azonnali beavatkozást igénylő hibaelhárítási vagy életveszély elhárítására irányuló tevékenységet. A tűzvédelmi szabálytalanság megszüntetéséről a lakáson belül a tulajdonos, a közös használatra szolgáló helyiségekben és területeken a lakásszövetkezeti elnök felszólítás nélkül köteles gondoskodni.

 

A villamosenergia szolgáltatást, illetve rádió- és televízióvételt zavaró berendezést, gépet, szerszámot csak zavarszűrővel ellátva szabad üzemeltetni.

 

Tilos a lakások közüzemi szolgáltatását biztosító részeiben és szekrényeiben bármilyen anyag (különösen tűzveszélyes anyag,) elhelyezése.

 

(4) Tilos a lakás szerelvényeibe olyan anyagot, hulladékot önteni, amely dugulást okozhat.

     Tilos a szemetet a folyosóra, lépcsőházba, udvarba kidobni vagy kisöpörni.

Aki, bármilyen anyag szállítása vagy az ingatlanban folytatott munkavégzés során a közös használatú helyiséget, területet beszennyezi, haladéktalanul köteles a szennyeződést megszüntetni.

A lakóépületben a közös használatra szolgáló területek folyamatos takarítását az ezzel megbízott takarító, vállalkozó végzi a szerződésben foglaltak szerint. A szerződésben meg kell határozni a közös területen lévő ajtók, ablakok megtisztításának gyakoriságát.

 

(5) Többlakásos lakóépületben Pécs M.J. Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelete szerint lakásonként egy eb és egy macska tartható, valamint szaporulata legfeljebb három hónapos korig, amennyiben a lakás falával határos tulajdonosok ehhez hozzájárulnak. Ennél több állat tartásához a tulajdonközösség többségi egyetértése szükséges.

 

Egyéb kedvtelésből tartott, potenciálisan veszélyes állatok (amelyek biológiai tulajdonságaik - mint méret, testalkat, támadó természet, csípés, marás stb.- miatt az ember életére, testi épségére veszélyt jelentenek), valamint a harci kutyák tartásához Pécs, MJ. Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelete alapján engedély szükséges.

 

(6) Többlakásos épület közös tulajdonú, használatban álló helyiségeiben állatot tartani, vagy szabadon engedni tilos.

 

(7) Többlakásos ház udvarán és közös használatú helyiségeiben, közterületen az ebet pórázon kell vezetni.

 

(8) A lakásszövetkezeti lakóépület közös használatra szolgáló, zárt légterű épületrészeiben, területein illetve helyiségeiben tilos dohányozni.

 

 

 

 

4. §

 

(1) A lakónak a nap minden szakában, de különösen este 22 óra és reggel 6 óra között tartózkodnia kell minden olyan zajt okozó tevékenységtől (rádió-, televíziókészülék, magnetofon, videó nagy hangerővel  történő működtetése, zajos éneklés, kiabálás, járművek motorjának túráztatása, kopácsolás stb.),  amely a lakótársak nyugalmát zavarja.

 

(2) A tulajdonos és a lakásban tartózkodó személyek az esetenkénti házi vagy családi rendezvények alkalmával is kötelesek tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a nyugalmat és a pihenést zavarja.

 

(3) Este 20 órától reggel 7 óráig zajt keltő eszközökkel takarítani nem szabad.

A tisztítás befejezése után a lakó köteles a keletkezett szemetet vagy hulladékot eltávolítani.

Az épületből portörlő ruhát kizárólag fokozott gondossággal és körültekintéssel és mások sérelme nélkül szabad kirázni. A porszívó zsákját csak a szeméttárolóba szabad üríteni.

 

(4) A lakó köteles a háztartási szemetet a szemétgyűjtő helyre szóródás mentesen eljuttatni, és a zárható fedéllel ellátott tárolóban gyűjteni. A nem háztartási szemét és egyéb tárgyak elszállítása a lakó kötelezettsége.

 

(5) A lakóépületből tárgyakat kidobni, bármilyen folyadékot kiönteni tilos. Erkélyt, függőfolyosót, loggiát stb. takarítani, virágot öntözni csak úgy szabad, hogy a víz ne folyjon le, és a szemét ne hulljon szét. 

 

5. §

 

(1) Folyékony tüzelőanyagot az épület közös helyiségeiben tárolni tilos!

 

Tüzelőanyag a lakásban csak a mindenkor hatályos jogszabályok, szabványok és szabályzatok által meghatározott mennyiségben tárolható. Panel-ingatlanban propán-bután palack és ezzel üzemelő berendezés nem tárolható,  illetve nem működtethető.

 

(2) Közös használatú és az egyénileg használt tároló helyiségekben és területeken bútorokat és egyéb tárgyakat csak a mindenkor hatályos jogszabályok, szabályzatok figyelembevételével szabad tárolni úgy, hogy azok a balesetmentes és biztonságos közlekedést ne veszélyeztessék, és elemi csapás vagy egyéb veszély esetén az épület gyors elhagyását ne akadályozzák.

 

(3) A lépcsőházakban, közlekedő utakon tilos olyan tárgyakat elhelyezni, tárolni, amelyek elemi csapás vagy egyéb veszély esetén az épület gyors elhagyását akadályozzák.

(4) A lakásszövetkezet tulajdonát képező egyéni tárolók ajtaján fel kell tüntetni a használó nevét vagy a lakás számát.

(5) A lakás értékesítésekor az eladó köteles az egyéni tárolót kiüríteni és átadni az új tulajdonosnak, továbbá a közös tároló helyiségből eltávolítani a tárgyait.

 

 

 

 

III.

 

GÉPJÁRMŰVEK TÁROLÁSA

 

6. §

 

(1) A gépjárművekre vonatkozó tűzrendészeti előírások betartásáért a gépjármű tulajdonosa (üzembentartója) felelős.

 

(2) Közterületen történő gépjárműmosás vagy a gépjármű üzemeltetésével kapcsolatos bármilyen szennyező tevékenység esetén a tulajdonos (üzembentartó) köteles a keletkezett szennyezést haladéktalanul eltávolítani. November 1-jétől március 1-jéig, valamint ezen túl is fagyveszély idején a közterület vizezése, illetve a közterületen történő gépjárműmosás tilos.

 

 

IV.

 

VEGYES RENDELKEZÉSEK

 

7. §

 

 

(1) A tulajdonosok jogosultak a külön tulajdonukat képező építményrész használatát a használati engedélyben meghatározottak szerint, másnak átengedni bérbeadás vagy egyéb jogcímen. A tulajdonos azonban ilyen esetben is felelős a használó vagy a bérlő által okozott károkért, valamint az alapszabály rendelkezéseinek a használó vagy bérlő részéről történő betartatásáért.

 

(2) A tulajdonosok (bérlők stb.) kötelesek a jelen házirendben nem szabályozott, de egyéb jogszabályokban és helyi önkormányzati rendeletekben (pl. köztisztaság, állattartás, lifthasználat, környezetvédelem stb.)  lévő előírásokat is megtartani.

 

(3) A jelen házirendben meghatározott kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése az igazgatóság vagy megbízottja közvetlen kötelezettsége. Szabálytalanság esetén kötelesek az elkövetőt azonnal figyelmeztetni a kifogásolt magatartás abbahagyására.

 

(4) A házirenddel összefüggő ügyekben - különösen, ha a figyelmeztetés nem vezet eredményre -  szabálysértési eljárás indítható. A feljelentés megtételére a szövetkezeti elnök, a megbízottja, illetve bármely tulajdonostárs jogosult.  A szabálysértés pénzbírságot von maga után.

 

 

 

 

Z á r a d é k :

 

Az alapszabálynak a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény alapján történő módosítását és egységes szerkezetbe foglalását a küldöttgyűlés 2007. október 25. napján hagyta jóvá. A küldöttgyűlés az alapszabályt 2008. január 31. napján, majd 2008. október 30., 2008. december 16., a közgyűlés 2011. május 26., 2012. október 25., 2013. április 30., 2015. május 26., 2016. május 26., 2017. május 25., 2017. november 23., 2018. május 23., 2020. augusztus 05. és 2022. november 25. napján módosította.

 

Az I. és II. számú melléklet az alapszabály részét képezi. A jelen aláírással az igazgatóság elnöke a mellékletek tartalmát is hitelesíti.

 

 

 

 

 

Az egységes szerkezetbe foglalt alapszabály hatályos 2022. november 25. napjától.

 

Pécs, 2022. november 25.

 

 

 

                                                                        …………………………………………

                                                                                     Kormos István Péter

                                                                                     az igazgatóság elnöke 

 

 

 

A közgyűlés 2022. november 25. napján az alapszabály II. számú mellékletét, az igazgatósági tagok és a felügyelő bizottsági tagok személyét érintő részében módosította.

A módosított rendelkezéseket az alapszabály II. számú melléklete vastag betűvel kiemelve tartalmazza.

Az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály módosítások alapján, 2022. november 25. napjától kezdődően hatályos tartalomnak.

 

A módosításaival egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt ellenjegyzem

Pécsen, 2022. november 25. napján:

 

 

 

 

 

                                                                                      Dr. Gajda Zoltán - ügyvéd

                                                                                   (7622 Pécs, Jókai Mór utca 39.)

                                                                               (Pécsi Ügyvédi Kamara, KASZ: 36060376)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az Újmecsekaljai I. sz. Lakás- és Garázsfenntartó Szövetkezet

alapszabályának I. számú melléklete

 

A küldöttválasztó körzetekről, amelyek egyben tagértekezleti körzetek

 

 

Cím:                                   lépcsőházak száma:              lakások száma:       küldöttek száma:

 

101. Páfrány u. 45.                                           2              29 + 1 házf.lak.                         2

102. Szőnyi O. u. 6.                                         2              29 + 1 házf.lak.                         2

103. Szőnyi O. u. 8.                                         2              29 + 1 házf.lak.                         2

104. Szőnyi O. u. 10.                                       2              29 + 1 házf.lak.                         2

105. Dr. Veress E. u. 1.                                    3              41 + 1 házf.lak.                         3

106. Dr. Veress E. u. 13.                                  3              41 + 1 házf.lak.                         3

107. Radnóti M. u. 1.                                       2              29 + 1 házf.lak.                         2

108. Radnóti M. u. 3.                                       2              29 + 1 házf.lak.                         2

110. Radnóti M. u. 7.                                       2              29 + 1 házf.lak.                         2

111. Építők u. 4/c-d                                         2              29 + 1 házf.lak.                         2

112. Építők u. 2/a-b                                         2              29 + 1 házf.lak.                         2

113. Építők u. 2/c-d                                         2           29 + 1 szöv.iroda                         2

114. Pollack M. u. 8.                                        2              29 + 1 házf.lak.                         2

115. Pollack M. u. 6.                                        2              29 + 1 házf.lak.                         2

116. Pollack M. u. 4.                                        2              29 + 1 házf.lak.                         2

117. Pollack M. u. 2.                                        2              29 + 1 házf.lak.                         2

118. Kerényi K. u. 6.                                       3              44 + 1 házf.lak.                         3

119. Stadion u. 1.                                             2              29 + 1 házf.lak.                         2

120. Gosztonyi Gy. u. 14.                                3              44 + 1 házf.lak.                         3

121. Gosztonyi Gy. u. 16.                                3              44 + 1 házf.lak.                         3

122. Gosztonyi Gy. u. 18.                                3              44 + 1 házf.lak.                         3

123. Gosztonyi Gy. u. 20.                                3              44 + 1 házf.lak.                         3

124. Gosztonyi Gy. u. 22.                                3              44 + 1 házf.lak.                         3

125. Építők u. 17.                                            2              29 + 1 házf.lak.                         2

126. Gépkocsitárolók                     82 db garázs                                                                5

 

A küldöttek összlétszáma: 61 fő.                                                            

Változatlan tartalmommal hatályos 2022. november 25. napjától.

 

Pécs, 2022. november 25.

 

 

                                                                        …………………………………………

                                                                                     Kormos István Péter

                                                                                    az igazgatóság elnöke 

Ellenjegyzem Pécsen, 2022. november 25. napján:

 

 

 

                                                                                      Dr. Gajda Zoltán - ügyvéd

                                                                                   (7622 Pécs, Jókai Mór utca 39.)

                                                                               (Pécsi Ügyvédi Kamara, KASZ: 36060376)

Az Újmecsekaljai I. sz. Lakás- és Garázsfenntartó Szövetkezet Alapszabályának II. számú melléklete a tisztségviselők személyéről és megbízatásuk időtartamáról

 

Az igazgatóság tagjai:

 

1.) Kormos István Péter (anyja neve: Hirkó Malvin Vilma, 7633 Pécs, Kerényi Károly utca 6., A. lépcsőház, 2. emelet 7. szám alatti lakos), az igazgatóság tagja és az igazgatóság elnöke 2022. november 25. napjától - 2027. november 25. napjáig;

 

2.) Varga Veronika Jolán (anyja neve: Lőrincz Jolán, 7624 Pécs, Alkotmány utca 27., 3. épület, tetőtér 5. szám alatti lakos),  az igazgatóság tagja 2022. november 25. napjától - 2027. november 25. napjáig;

 

3.) Soponyai Mihály (anyja neve: Harta Andrea, 7633 Pécs, Gosztonyi Gyula utca 14., A. lépcsőház, 2. emelet 8. szám alatti lakos), az igazgatóság tagja 2022. november 25. napjától - 2027. november 25. napjáig;

 

4.) Pörnecz László (anyja neve: Dávid Ilona, 7633 Pécs, Kerényi Károly utca 6., B. lépcsőház, 3. emelet 10. szám alatti lakos), az igazgatóság tagja 2022. november 25. napjától - 2027. november 25. napjáig;

 

5.) Eperjesi Béla (anyja neve: Nadrai Mária, 7633 Pécs, Radnóti Miklós utca 1., B. lépcsőház földszint 3. szám alatti lakos), az igazgatóság tagja 2022. november 25. napjától - 2027. november 27. napjáig.

 

A felügyelő bizottság tagjai:

 

1.) Friedmann Lilla (an.: Hiszek Éva, 7633 Pécs, Kerényi Károly utca 6., A. lépcsőház, földszint 2. szám alatti lakos), a felügyelő bizottság tagja és a felügyelő bizottság elnöke, 2020. augusztus 05. napjától - 2025. augusztus 05. napjáig;

 

2.) Lendvay-Leitert Angéla (anyja neve: Arnold Katalin, 7633 Pécs, Radnóti Miklós utca 3., B. lépcsőház, 2. emelet 7. szám alatti lakos), a felügyelő bizottság tagja 2022. november 25. napjától - 2027. november 25. napjáig;

 

3.) Dr. Fogarasi Gabriella (an.: Kertai Zsuzsanna, 7633 Pécs, Építők útja 17/B., 3. emelet 12. szám alatti lakos), a felügyelő bizottság tagja 2020. augusztus 05. napjától - 2025. augusztus 05. napjáig.

 

A II. számú melléklet hatályos 2022. november 25. napjától kezdődően.

 

Pécs, 2022. november 25.

 

 

…………………………………

Kormos István Péter

az igazgatóság elnöke

 

Ellenjegyzem Pécsen, 2022. november 25. napján:

                                                                                                  Dr. Gajda Zoltán - ügyvéd

                                                                                              (7622 Pécs, Jókai Mór utca 39.)

                                                                                                  (Pécsi Ügyvédi Kamara, KASZ: 36060376)